A reggelinek meg kell adni a módját, de legalábbis reggelizni kell. Oké, ez így kicsit felemásra sikeredett, de már magyarázom is. Szóval meg KÉNE adni a  módját, ha erre lenne idő, és persze lenne, ha egy fél órával korábban kelnénk, de ez nem fog megtörténni, mert én magam is szeretek aludni, hát még a gyerekek. Így aztán más megoldás után kellett néznünk, ami leginkább azt jelentette, hogy az úton eszik meg a reggelijüket – és én is. Jó, én mondjuk néha sminkelés közben is képes vagyok rá, meg fél kézzel a kicsi öltöztetése közben, tehát újragondolva az első mondatom, a „meg kell adni a módját” az én számból nem tűnik valami hitelesnek. De vissza a lényegre.

Szóval néha azért ráveszem magam, hogy egy teljes reggelit legalább megpróbáljak összerakni. Az egyik leginkább bevált módszerem erre a reggeli pite, ami egy leveles tésztából, a ráütött tojásból, és sajtból áll. Ha nagyon szorgalmas vagyok, akkor előző este még bacont is sütök, amit rátehetek, de azt a gyerekek úgyse szeretik.

A menet a következő: kitámolygok, bekapcsolom a sütőt, előveszem a tepsit, kitekerem a leveles tésztát (már eleve sütőpapírral csomagolják). Behajtom a széleit – még mindig félálomban vagyok – ráütöm a tojásokat, elmegyek fogat mosni, rájövök, hogy meg kell sóznom és borsoznom, ez megtörténik, majd megszórom reszelt sajttal, amit vagy kénytelen vagyok ott helyben lereszelni (nagy lyukú reszelőn 5 mozdulat), vagy eleve reszeltet veszek. Beteszem a sütőbe, felkeltem a gyerekeket, elmegyek zuhanyozni, a férjem ébren tartja a gyerekeket. Kijövök, ránézek a pitére, még nem kész, hajtom a gyerekeket fogat mosni, kész a pite, kiveszem, felöltözöm, nógatom a gyerekeket a férjemmel felváltva, sminkelek, felvágom a pitét, mert már ehető hőfokú, 25 réteg, sárnadrág, kabát, csizma, én is felveszem a kabátom, 3 kézbe egy-egy szelet pite, ajtón ki, viszlát.

Ez így kb. 45 perc, ami a kitámolygástól indul. Be kéne neveznünk valami ki mit tudra ezzel, nem? A képen természetesen a felpimpelt, fotóra való darab van, nem szórom meg újhagymával indulás előtt, de egyébként nagyon ajánlom, mert finom!