Világszinten naponta 129 milliárd (!) darab arcmaszkot használnak és dobnak el a koronavírus ellen védekező lakosok. Az eldobható maszkok nem megfelelő feldolgozása pedig veszélyt jelent a növényekre, az állatokra és az emberekre egyaránt. Ha nem cselekszünk időben, a koronavírus mellett könnyen kialakulhat egy globális műanyaghulladék-válság is.

Koronavírus indukálta műanyag gyártás

A koronavírus megjelenésével egyenes arányban nőtt a kereslet az eldobható arcmaszkok gyártására. Akármennyire is hihetetlennek tűnik, de ezeknek az eszközöknek az előállítása ugyanakkora mértékben történik, mint a műanyag palackoké. Az egyszer használatos maszkok azonban nem megfelelő kezelés nélkül nagyon komoly veszélyt jelentenek a természet sebezhető világára. A jelenlegi feljegyzések szerint percenként 2,8 millió arcmaszk landol a kukákban. A bennük fellelhető műanyagok miatt pedig könnyedén válhatnak a következő globális környezeti problémává, ami a műanyaghulladék-válság kialakulásához vezethet.

Műanyaghulladék-válság: Fertőzés vízben, állatban, emberben

A Dél-dániai Egyetem környezeti toxikológusa, Elvis Genbo Xu kutatótársával, Zhiyong Jason Ren professzorral közösen az alábbi felfedezésre jutott: az eldobható maszkokat nem lehet biológiailag könnyen lebontani, melynek eredményeképp műanyag részecskékké válhatnak szét. Ezek az apró részecskék pedig könnyedén elterjednek az ökoszisztémában. További probléma, hogy amíg a műanyag palackok igen nagy százalékát újra lehet hasznosítani, addig ez a maszkokról jelenleg nem mondható el. Amennyiben nem sikerül megoldani az újbóli felhasználást, úgy könnyen előállhat ugyanaz a probléma, mint a palackok esetében: könnyedén bekerülnek a környezetbe, egészen pontosan az édesvíz-rendszerekbe és az óceánokba. Az időjárási viszonyoktól függően ott néhány hét leforgása alatt nagyszámú mikrorészecske keletkezhet, amelyek pedig szennyezni kezdik a környezetünket.

A kutatók előrejelzése alapján a koronavírushoz kapcsolódó hulladékok nem megfelelő felhasználása révén hamarosan több maszk lehet a Földközi-tengerben, mint medúza. A két professzor arra is rámutatott, hogy a maszkok bomlásuk során felszabadíthatnak káros kémiai és biológiai anyagokat, valamint kórokozókat is. Ezek mind-mind ártalmasak lehetnek a növényekre, az állatokra és az emberekre.

A globális válság elkerülése egyszerű lenne

A kutatók az újabb globális válság megfékezésének érdekében az alábbi javaslatot tették: minden ország szelektív gyűjtéssel különítse el az eldobható maszkokat. Amennyiben megoldható, igyekezzenek olyan textil maszkokat gyártani, amelyek könnyedén lebomlanak biológiai úton. Alkossanak egy közös szabványt arra vonatkozóan, miként lehetne ártalmatlanítani és feldolgozni az egyszer használatos maszkokat. Amennyiben időben cselekszik a világ minden országa, úgy a globális méretű probléma talán még elkerülhetővé válik. 

Forrás: Drive Me Baby, independent.co.uk