Az élelmiszerpazarlás napjaink egyik legnagyobb globális, társadalmi és környezeti problémája. Bár hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy egyéni cselekedeteink nem sokat számítanak a klímaváltozás tekintetében, ez nem így van: otthonunkban, ezen belül a konyhánkban is sokat tehetünk a bolygónkért, és pár egyszerű megoldással jelentősen csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat.

A kidobott élelmiszereinkkel nagyban hozzájárulunk a klímaváltozáshoz, hiszen egyrészt a termeléshez szükséges energiát, vizet, állatok esetében a takarmányt is elpazaroljuk, másrészt a szemétre kerülő szerves anyagok bomlásuk során gyorsítják a globális felmelegedést. Tudtad, hogy a háztartásokban az élelmiszerek akár egyharmadát is kidobják? 

„Európában az élelmiszer-pazarlás körülbelül 70 százalékáért a háztartások felelősek, a maradék 30 százalék pedig a kereskedelemből, utaztatásból, termelésből származik. A világon megtermelt élelmiszerek 1/3-a a kukában landol, s a legfrissebb hazai adatok szerint a magyar háztartásokban fejenként évi 68 kilogramm étel kerül a kukába” – mondta el Szabó Eszter, a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs munkatársa.

Az élelmiszer-pazarlás megelőzése az egyik legegyszerűbb lépés, amivel tehetünk a klímaváltozás ellen, ehhez pedig nem kell több, mint pár egyszerű változtatás beépítése a mindennapjainkba.

Legkézenfekvőbb, ha szezonális élelmiszereket vásárolunk, így elkerülhetjük, hogy az importálás folyamán megromoljon az áru, és emiatt a szemetesben landoljon. A vásárlást követően a felhasználásról is dönthetünk tudatosan. A megvásárolt zöldségek-gyümölcsök héját számtalan kreatív módon felhasználhatjuk, ez amellett, hogy környezetkímélő, pénztárcabarát és ízletes is. Pillanatok alatt készülhet belőle alaplé, ropogós chips, az almahéjából tea, sok zöldség leveléből pedig saláta vagy pesztó. 

Az élelmiszer-pazarlás egyik leggyakoribb oka az otthoni ételtárolás szervezettségének hiánya. Ételtárolók segítségével azonban könnyen átláthatóvá tehetjük a hűtőnk és szekrényeink tartalmát, illetve hermetikus zárásuknak köszönhetően az ételek hosszabb ideig megőrizhetik minőségüket.

Sokan úgy gondolják, hogy ez az életmód drága és körülményes. Minimális odafigyeléssel azonban akár pénztárcánknak is kedvezhetünk, hiszen tudatos vásárlóként csak a szükséges termékeket fogjuk leemelni a polcról, ezáltal a megvásárolt ételeink nem a kukában fognak landolni. „Vannak, akik kételkednek az egyéni aktivizmus hatékonyságában, de én hiszem, hogy a világnak nem egy maroknyi tökéletes környezetvédőre van szüksége, hanem több milliónyi tökéletlenre” – emelte ki Antal Éva, aki a közösségi médiában ismert „Vászonzsákoslány”-ként igyekszik motiválni és tippekkel segíteni a követőit. 

Erről az IKEA sem gondolkodik másképp, ezért is indította el fenntartható életmódra buzdító nemzetközi kihívását az IKEA Better Living alkalmazáson belül, mely hazánkban is nagy sikert aratott. A több mint 1300 fő részvételével történő kihívás eredményeként csupán 10 nap alatt 47 700 kg CO2-t, 3400 kg hulladékot és 451 900 liter vizet takarítottak meg a résztvevők. A legnépszerűbb tevékenységek az alábbiak voltak:

a kulacs vízzel való újra töltése

a csap elzárása, amikor annak használata nem indokolt

a világítás tudatos lekapcsolása

az elektronikai eszközök használatának csökkentése

természetes hőmérséklet-szabályozás.