A só a legalapvetőbb fűszere az emberiségnek. Bár nagyszüleink idejében még egyértelmű volt, hogy mire is gondolt valaki, ha sót kért a boltban, mára azonban megváltozott a helyzet: számos különböző sót emelhetünk le a polcokról. Lássuk, melyek az ismertebb fajták! 

Konyhasó 

A bevezetőben már emlegetett nagyszülők ezt nevezték sónak. A legismertebb fajta, apró, fehér kristályokból áll. „Alfaja” a jódozott só. Az egyszerű konyhasót ebben az esetben jóddal dúsítják, ez a só a strúma (jódhiányos pajzsmirigybetegség) megelőzésében is szerepet játszik. Nemcsak főzés, hanem sütés közben is használják: a só kapcsolatba lép a gluténnal, ezáltal a tészta rugalmasabb állagú lesz. És nem elhanyagolható az a tény sem, hogy egy kis csipet só is képes még jobban előcsalogatni az édes ízeket. 

Kóser só 

A kóser só a hagyományos asztali sóval összevetve nagyobb és durvább szemű, illetve tisztább, könnyedebb ízvilágú. Méretesebb sókristályai révén jobban hozzátapad az élelmiszerekhez, így sokkal alkalmasabb például húsok bedörzsölésére. A kóser só adalékanyagoktól mentes. Ha ezzel a sóval váltjuk ki egy receptben az asztali sót, és térfogatra adja meg a recept a szükséges mennyiséget, duplázzuk meg! Például 1 csipet helyett 2-t, 1 teáskanál helyett 2-t tegyünk az ételbe. Az asztali só egyébként alkalmasabb főzésre és sütésre, mert könnyebben oldódik. 

Tengeri só 

A világ sótermelésének jelentős része a tengerekből és óceánokból származik, lepárlással. Ezeken a termékeken jelölik a származás, készítés helyét, ugyanis ez határozza meg az adott sófajta ízvilágát és karakterét. Még a formájuk is változó lehet, apróbb vagy durvább kristályokból, pelyhekből is állhatnak, illetve az egyes sók színükben is különbözhetnek egymástól. Mivel a tengeri só íze és textúrája igen eltérő lehet, ezért első felhasználáskor kóstolgassuk gyakran az ételt. A legkülönlegesebb fajtájú tengeri só a Fleur de Sel, amely Franciaország Bretagne tartományának partvidékén készül, és csak bizonyos időjárási körülmények között lehet előállítani. Az előállítása kézzel történik. Így nem csoda, hogy meglehetősen ritka és drága, egyetlen kilója akár 20 ezer forintba is kerülhet. 

Pácsók, azaz „pác-sók” 

A só kivonja a nedvességet a húsokból, ezért régóta használják tartósításra. A tartósításra szolgáló besózást gyakran kombinálják füstöléssel is. Alapvetően bármilyen só jó erre a célra, ám léteznek olyan fajták is, amelyeket kimondottan ezért készítenek. Ezek kis mennyiségű nátrium-nitrátot tartalmaznak, amely hatékonyabbá teszi a mikrobák elleni harcot. Az ilyen sók adják a pácolt húsok rózsaszín árnyalatát is. 

Különleges és ízesített sófajták 

A különleges sófajták, például a híres rózsaszín himalája só vagy a nem kevésbé drága hawaii fekete só roppant divatosak manapság. Habár nem használhatók fel mindenre – legalábbis költséghatékonyan biztosan nem –, mégis izgalmas ízt és textúrát kölcsönözhetnek az ételeknek, amelyekbe teszünk belőlük. Az ízesített sók, például a fokhagymás só igazából nem is tekinthető külön sófajtának, hanem csak ízesített verziónak, azaz tulajdonképpen fűszerkeveréknek. 

Forrás: The Spruce