Mostanában a fűszermalmokon kívül nagyon rákaptunk a különböző sókra. A folyamat valahol régebben ott kezdődött, hogy a klasszikus asztali só mellett már vettünk tengeri sót is. Aztán vettünk egész szeműt, mert a báránysült azt kívánta. Aztán megismerkedtünk a Himalája sóval és így tovább. Ma már én is többféle sót használok, nézzünk meg néhányat.

Asztali só

A legelterjedtebb és legolcsóbb konyhai sóféle. Nem feltétlenül egészséges, hisz általában nem tisztán sót tartalmaz, hanem feldolgozzák, fehérítik, esetleg csomósodásgátlót is tesznek bele. Ásványianyag-tartalmától a feldolgozás folyamán megfosztják. De tagadhatatlan előnye, hogy könnyen beszerezhető, és a funkcióját ellátja, sós lesz tőle az étel. Továbbá általában jódozzák az asztali sót, amely viszont elengedhetetlen a pajzsmirigy problémák elkerüléséhez.

Tengeri só

A tengeri sót a tenger vízéből nyerik, konkrétan elpárologtatják a vizet, és marad a só. Nátriumtartalma ugyanannyi, mint az asztali sóé. Előnye, hogy egész szemű verzió is elérhető belőle, és ásványianyag-tartalma jelentős, bővelkedik káliumban, kalciumban, magnéziumban, lúgosítja a szervezetet, így egészségesebb az asztali sónál. Ízében viszont nem tér el.

Parajdi só

A Parajdi só – vagy más néven székely só – Erdély kincse, egészen elképesztő módon 84-féle ásványi anyagot tartalmaz. Rengeteg egészségügyi problémára nyújt megoldást, nemcsak belsőleg, hanem külsőleg is. Őstengeri iszapot tartalmaz, ennek köszönheti szürkésbarna színét. Íze intenzívebb az asztali sónál.

Himalája só

Ez az a só, ami már színével is elkápráztat minket. Rózsaszínes árnyalata teljesen egyedi. Ugyan a Himalája hegység mélyéből származik, valójában az eredete tengeri só, ugyanis több millió évvel ezelőtt a kiszáradt tengerek sója került oda. Nem robbantásos, hanem kézi és gépi bányászattal bányásszák, nem kerül bele feleslegesen semmilyen káros anyag, nem fehérítik, nem vegyszerezik. Hasonlóan a Parajdi sóhoz, nagyon gazdag ásványi anyagokban, és sok-sok egészségügyi problémára megoldás a használata. Természetes módon tartalmaz jódot is, nátriumból viszont kevesebb található benne, mint az asztali sóban. Durva egész szemes és finomra őrölt verzióban is kapható.

Fekete só

Nagy családi kedvencünk a fekete só. Szintén a Himalája területén bányásszák. Sötétbarnás, feketés színét a vasoxidnak köszönheti. Nagyon aromás só jellegzetes ízzel és illattal, már első fogyasztásnál is felejthetetlen élményt nyújt. Kénes, füstös ízhatása van, hasonlít az íze a tojáséhoz. Amikor felbontjuk a csomagot, azonnal érezhető jellegzetes illata is. Az indiai konyha elengedhetetlen sója, de természetesen más típusú ételeknél is használhatjuk. Szintén jelentős ásványianyag-tartalommal bír, nem fehérítik, nem vegyszerezik. Durva és őrölt formában egyaránt elérhető.

Perzsa só

Az egyik legősibb sófajta a Perzsiából származó perzsa só. Könnyű felismerni, hiszen a szilvit ásványnak köszönhetően a kristályosodási folyamat során kékes színt kapott. Gazdag ásványi anyagokban. Meglehetősen drága só, ha gyanúsan olcsón látjuk, akkor valószínűleg olcsóbb sókkal keverték. Érdemes a durva szemű verziót megvenni, és frissen őrölni az ételekre, csodásan mutat.

Ezeket a különleges sókat bátran használhatjuk fűszermalmokhoz vagy fűszerkeverékekhez is. Az viszont minden só esetében igaz, hogy fő a mértékletesség, hisz a túlzott sóhasználat egészségtelen, megterheli a szervezetet.