Évtizedek óta tudjuk, hogy az alacsony kalóriabevitel bizonyítottan javít az egészségünkön és az élettartamunkon is. Egy új kutatás, mely az egereket vette alapul, megadja a választ arra, hogy egy 24 órás böjt pontosan hogyan lendít az állapotunkon.

A csökkentett kalóriafogyasztás ugyanis elindít egy metabolizmust, ami a bélben található őssejtek regenerálódását segíti. Ahogyan öregszünk, ezek az emésztőrendszerben lévő sejtek egyre kevésbé tudnak megújulni; viszont a szerepük fontos: a belső szöveteink épségéért és a betegségek leküzdéséért ők is felelnek.

A koplalásnak számos bélrendszeri hatása van, melyek közül a jobb regenerálódás az egyik, ami az emésztőszervi problémák szempontjából kulcsfontosságú kérdés, legyen szó akár rákról, vagy bármilyen fertőzésről.

magyarázza a MIT biológusa. Omer Yilmaz úgy számol be erről a hatásról, mintha az anyagcserénk üzemmódot váltana:

Az emésztőrendszer őssejtjeinek ekkor végre nem a szénhidrátokkal, hanem a zsírokkal kell foglalkozniuk.

A tanulmányban az is benne foglaltatik, hogy nemcsak, hogy a zsírt használják a sejtek ilyenkor energiaforrásként (szénhidrát helyett), de a működésük is felgyorsul. A „bél igáslovai”-nak becézett sejtjeink általában ötnaponta újulnak meg, de ha egy kis pihenőt kapnak, akkor ez a folyamat még inkább fel tud pörögni.

Yilmaz és csapata egy 24 órás koplalás után vett ki egerek beléből ilyen sejteket, majd növesztett belőlük nagyobb mennyiséget. A létrejött, organoid nevű képződmény egy szervszerű, mini béltraktus lett. Ezekre a sejtekre jellemző volt az is, hogy az elvárhatóhoz képest dupla gyorsasággal tudtak megújulni. A normál étrendet fogyasztó egerekből vett mintáknál ugyanis ez a tempó nem jelentkezett.

A böjtölő állat mirigyei több organoidot voltak képesek előállítani, mely az őssejtek érdeme. Ugyanezt láttuk fiatal és idős példányoknál is, és most a molekuláris szintű magyarázatra voltunk kíváncsiak.

foglalja össze Maria Mihaylova. Kiemelték az mRNS-t a böjtölő egerek őssejtjeiből, és ekkor látták meg, hogy náluk aktiválódott a PPARs nevű receptor átírása, mely egyébként a zsírsavak anyagcseréjében játszik szerepet. Ez utóbbi anyagot kezdték lebontani, a glükóz helyett – ekkor indult be ugrásszerűen a regeneráció is. Mikor a receptort blokkolták, leállt ez a gyorsulás is.

Ha a receptorra ható, GW501516 nevű molekulát adagolták az állatoknak, akkor a böjthöz hasonló, előnyös hatást értek el náluk. Kérdés, hogy az emberekre is érvényes lehet-e ez a sajátos metabolizmus: akár gyógyszeres kezelés formájában is majd egykoron. Nem mindenkinek lehet ugyanis koplalást előírni, viszont a hosszabb élet kulcsa elvileg ez lehetne.

A kutatásban nem vett részt az utah-i biokémikus, Jared Rutter, aki egyébként lát fantáziát a dologban:

Ez az eredmény is besorol abba a gyorsan növekvő halmazba, mely szoros összefüggést mutat ki a táplálkozás és anyagcsere, illetve a sejtek viselkedése között. A további kutatás nagy hatással lehet az emberiség egészségére is.

– idézi a Science Alert.

Időszakos böjtölésbe kezdtél? Jó, ha tudod, hogy nem mindenkinek ajánlott