Indiai gasztrobloggerként rendszeresen találkozom a curry kérdéssel. Merthogy van egy kis zavar körülötte. Általános vélekedés, hogy a curry egy fűszer. Az a sárga por. Vagy a curry egy olyan étel, ami abból a sárga curryporból készül. Nos igen is, meg nem is. Nézzük, miket is nevezünk currynek.

Igen, a curry lehet egy fűszer. Méghozzá a zöld curry levél, a kari, ami egy Indiában és Srí Lankán őshonos fa levele. Nemcsak fűszer, gyógyhatással is bír. Kitűnő antidepresszáns és légúti betegségek esetén is használják. Fűszerként levesekbe, mártásokba és különböző szószos ételekbe főzzük. Ha egészben használjuk, akkor a főzés végeztével szedjük ki az ételből. Egyébként sok indiai fűszerkeverékben megtalálható.

Mostanában a hipermarketekben lehet kapni curry növény névvel fűszerpalántát, ami valójában az olasz szalmagyopár, és semmi köze az indiai karihoz. A megdörzsölt növény intenzív illatot áraszt, hajaz a currypor fűszerkeverék illatára, emiatt is becézik curry növénynek.

És igen, a curry lehet fűszerkeverék is. De az valójában nem feltétlenül indiai, csak hasonló ízhatással bír. Az indiai konyhában a fűszereket más tematika szerint használják, mint mi. Gyakorlatilag azzal kezdik a főzést, hogy az egész, majd utána a porfűszereket megpirítják kicsit zsiradékon. Ez a csonsz. Az eljárás segítségével a fűszerek intenzitását növeljük, a gyomor számára sokkal emészthetőbbé tesszük. Az enyhe pirítás után jön recepttől függően a többi hozzávaló, ami lehet hús, zöldség, házi sajt. Vagy ha mártást készítünk, akkor például a paradicsom. Aki főzött már autentikus indiai ételt otthon, az most pontosan tudja, hogy milyen fantasztikus illata van a ghee-ben (tisztított vajban) megpirított fűszereknek. Fenomenális.

A curry fűszerkeveréknek története van. A brit gyarmatosítók Indiában tartózkodásuk alatt megszerették és megszokták az ottani ízeket. Hazatértükkel nem tudták pontosan az ízeket reprodukálni, mert nem feltétlenül ismerték a főzési metodikát. Vagy csak kényelmesek voltak… Ezért az indiai fűszerekből alkottak maguknak fűszerkeverékeket, amelyeket az ételeikhez fel tudtak használni. Volt olyan fűszerkeverék, amelyhez az egész fűszereket száraz hevítés után őrölték meg, de volt olyan is, amit hevítés nélkül kevertek egybe. A currypor sárga színét a kurkuma adja. Tehát nyugodtan használjátok a curryport, és készítsetek finomabbnál finomabb ételeket, de tudjatok róla, hogy az nem autentikus indiai étel.

És akkor nézzük maga az étel szempontjából a curryt. Van egy indiai étel, a karhí, ez egy szószos étel. A britek egyébként valószínűleg a kari levél mint fűszer és a karhí nevű étel szókeverékeként kezdtek el minden szószos indiai ételt currynek nevezni. Annyira elterjedt a világban a curry név, hogy most már indiai szakácsok és gasztrobloggerek is használják az egyszerűség kedvéért annak ellenére, hogy minden ételnek megvan a maga indiai neve. Pl. itt van a tojás curry, amit az indiaiak anda masalának hívnak. De ha currynek nevezzük, mindenki sejti, hogy egy fűszeres, szószos tojásos ételről van szó. És ehhez a példához hasonlóan van sokféle curry: csirke, sertés, marha, bárány vagy zöldség alapú, mint pl. a bab, cukkini, stb.

Most már tudjuk, hogy a curry, a kari és a karhí között mi a különbség és hasonlóság, és azt is, hogy milyen szerepük volt a briteknek ebben mesterhármasban.