A hajdina egyre népszerűbb köret – a reformtáplálkozás híveinek be sem kell már mutatni. Ám a hántolt ennivaló lefosztott héja is hasznosulhat: természetes párnatöltelék készülhet belőle. Érthető, ha a lakásban szeretnénk minél kevesebb vegyi anyaggal és toxinnal érintkezni; fokozottan igaz ez a hálószobára. Ha éjjelente viszket az orrunk, azt például okozhatja egy ipari eljárással előállított, műszálas ágynemű is. Sokan érzékenyek a kőolaj-származékokra is, melyek a polifoam és poliészter termékek gyártásánál szerepet kapnak.

Általában olyan párnákhoz vagyunk szokva, amelyek puhák és süppedősek; az anyagukat tekintve pedig gyapjú, gyapot, toll, memóriahab vagy poliészter töltésűek. A világ különböző pontjain viszont teljesen más is rejlik a huzat alatt: például Japánban régi hagyomány a hajdinahéjjal megtömött párna. Sokan a fejüket erre a sobakawára hajtják szerte Ázsiában, ahol régóta népszerű táplálék is ez a növény. Nem csak emberi, de állati fogyasztásra is termesztik ezt a gabonára emlékeztető keserűfűfélét. Egy kicsit nehéz elképzelni, hogy a pici, kemény burokból valamilyen alvós holmi készüljön, bár meggymag- és búzatörek-párnákról is hallani, így vélhetően megszokható lesz egy idő után ez a gluténmentes opció is.

Ide kapcsolódik: Hajdina, a mellőzött szuperétel

A pohánka néven szintén ismert növény teljes magvait kár volna párnába pazarolni – az emésztést nehezítő, pici sötét maghéj így inkább más funkciót kap. A háromszög alakú, kemény részeket lehántolják, megtisztogatják, majd kiszárítva remek párnatölteléket készítenek belőle. A nyak és a gerinc nyugodt pihenését azzal tudja biztosítani ez a párna, hogy stabilan, egyenesen tart az éjszaka folyamán. Nem nyomódik össze a fejünk súlya alatt, mint ahogyan a tollas vagy a műszálas tenné. A párna alakja azért valamennyire formázható; a sűrűségét pedig azzal tudjuk befolyásolni, hogy még pluszban hozzáadunk vagy épp, hogy kiveszünk a töltelékből.

A fertőtlenítőszer-mentes héjakat szintén organikus anyag zárja magába: főleg természetes pamut tokot szoktak kapni ezek a párnák. Az allergiások is fellélegezhetnek, ugyanis van, aki még az olyan natúr anyagokra is érzékeny, mint a gyapjú vagy a toll. A hajdina esetében viszont ritka a heves reakció, ám ha ételként érzékenynek bizonyultunk rá, akkor ne erőltessük ebben a formában sem. Sőt, ha a poratka viseli meg a szervezetünket, akkor van egy jó hírünk: a pici rovarokat taszítja ez az anyag, ugyanis nem képesek belőle táplálkozni. Ráadásul annyi nedvességet sem remélhetnek belebújva, ami életben tudná tartani őket.

A héjak íve és szabálytalansága miatt nem zár szorosan a párna, ami a jó szellőzést biztosítja, és különösebb szaga sincs a tölteléknek. A műszálas párnákban viszont megáll a meleg; a hajdinával ezért hűvösebb alvást tudunk átélni. Egy ilyen párna kisebb a megszokottnál, ugyanis a fajsúlya tekintélyesebb: egy átlagos termék így is 2,2 kilogrammot nyom. De persze igény szerint válogathatunk az online felkínált portékák közt.

A vegyszermentes, természetes anyag azonban mégsem ideális mindenki számára – annyira sem engedi besüppedni a fejet, hogy olyan mélyedés alakuljon ki, mint amit eddig megszoktunk a párnáink kapcsán. Ez volna az egészséges pihenő póz egyébként, ha a gerincünket egyenesen tartva enged kinyújtózni; ám ha fájdalom vagy túlzott kényelmetlenség jelentkezne a használat során, akkor inkább érdemes visszavenni a régi vánkosunkat. Esetleg variálhatunk a töltelékkel is: kevesebb hajdinahaj esetén formázhatóbb lesz a párna. Plusz ott van még az a susogó hang, ami minden mozdulatunkat kíséri – mikor zizegve összeérnek belül a héjak…

El sem hinnéd, milyen fontos a jó alvás:

Tombol a tél, most tedd ki az ágyneműt, legalább pár órára!

Perzsa
Forrás: getgreenbewell.com