Ahhoz képest, hogy milyen gyakori, meglepően kevesen tudnak arról, mi a mélyharapás. Ez egy fogsor-rendellenesség, amely enyhébb esetekben nem okoz gondot, ám a súlyos mélyharapás beszédnehézségeket, evési (harapási) problémákat vagy állkapocs-torzulásokat okozhat. 

Kép forrása: Freepik

Honnan tudhatod, hogy a te fogsorod normálisan áll, vagy nálad is fennáll a mélyharapás esete? Ezt nem könnyű otthon megállapítani, ugyanis csak pár milliméteres eltérésekről beszélünk, amit szemre nehéz megbecsülni.

Ha a tükör elé állsz, és kissé „vicsorogsz”, vagyis elhúzod az ajkakat a fogaidról, megszemlélheted fogsorod állapotát. A fogorvosok azt hívják normoklúziónak, vagyis normális állapotnak, amikor a felső fogak kissé előrébb állnak, mint az alsók, és 1,5-2 mm-t kitakarnak az alsó fogakból.

Ha a felső fogaid ennél jobban rálógnak az alsókra, vagyis több mint 2 mm-t kitakarnak belőlük, az a mélyharapás.

Persze nem ez az egyetlen harapási rendellenesség. Előfordulhat ennek ellenkezője is, vagyis az, hogy az alsó fogsor előrébb áll, mint a felső. Ezt keresztharapásnak vagy bulldogharapásnak is nevezik.

Létezik úgynevezett nyitott harapás is, amikor az alsó és a felső fogsor elöl nem ér össze. Ilyesmi gyakran előfordul azoknál a gyerekeknél, akik kisebb korukban évekig szenvedélyesen szopták az ujjukat vagy épp a cumit. 

A harapási rendellenességek közé sorolják azt is, amikor a felső és alsó fogsor középvonala nem esik egybe – valamelyik fogsor eltolódott a másikhoz képest. Végül a torlódott, erősen egymásra csúszott fogak is okozhatnak harapási problémákat.

Kép forrása: Freepik

Mitől alakulhat ki mélyharapás?

De térjünk vissza a mélyharapáshoz! Ha neked is mélyharapásod van, bizonyára érdekel, mitől alakulhatott ki. A szakemberek szerint alapvetően 4 okból jöhet létre mélyharapás:

1.Örökölted a szüleidtől vagy más felmenőidtől. Ebben az esetben már a tejfogakból álló fogsornál is megfigyelhető a mélyharapás, vagyis korán fel lehet fedezni.

2.Szerzett tulajdonságként alakul ki. Sok szakértő szerint a modern táplálkozási szokások vezethetnek a mélyharapáshoz. Egészen konkrétan az, hogy mostanában nem rágunk olyan sokat és olyan erőteljesen, mint több ezer éve. Ha végiggondolod, mit szoktál enni, akkor valószínűleg kevés olyan élelmiszert találsz az étrendedben, amelyek komolyan megdolgoztatják a fogakat. Már ha te is a tipikus 21. századi, európai étkezési szokásokat követed! Egy pempős zabkása reggelire, lecsó és palacsinta ebédre, vacsorára meg egy szelet kalács – és a fogaid egész nap nem csináltak semmit!

3.Ez a két eset ötvöződhet is, vagyis örökölt és szervezett tényezők is mélyharapást eredményezhetnek.

4.Végül az oldalsó fogak hiánya is kiválthat egy olyan folyamatot, amelynek során a fogak lassan, fokozatosan dőlni kezdenek, hogy ellensúlyozzák a nagyobb hézagokat – aminek a vége mélyharapás lesz.

Veszélyes a mélyharapás?

Enyhébb esetben nem történik semmi drámai: sokan nem is tudják, hogy mélyharapásuk van! Ám minél jobban rádől a felső fogsor az alsóra, annál több gond jelentkezhet. Például egyre nehezebbé válik a hatékony harapás. Ez az őrlőfogak kopásához, problémáihoz vezethet. Extrém esetben beszédképzési nehézségek, például pöszeség lesz a következmény.

A rágóízületek is túlterhelődhetnek, ami előbb-utóbb fájdalmassá válhat. Volt már, hogy az állkapocs-ízületednél fájdalmat éreztél, főleg, amikor rágtál, ráadásul a felső fogaid jó mélyen rálógnak az alsókra? Akkor máris megszólalhat a vészcsengő: itt bizony mélyharapásról van szó, amit azonnal kezelni kell!

Kezelhető a mélyharapás?

Jó hír, hogy a mélyharapás remekül kezelhető, és az esetek többségében fogszabályozási módszerekkel lehet véget vetni neki. Ilyenkor 3 tipikus eszközt szoktak alkalmazni.

Az egyik a fogakra rögzíthető kis „pöcök”, vagyis harapásemelő sánc. 

A másik egy speciális, egyedileg elkészített műanyag sín, amit a fogsorra kell húzni. Ezt harapásemelő sínnek hívják. Noha eleinte kicsit kényelmetlennek tűnhet, és némileg akadályozhatja a beszédet vagy megnehezítheti a harapást, szerencsére gyorsan meg lehet szokni. 

A harmadik lehetőség a fogszabályozó készülék, amelyet úgy állítanak be, hogy megszüntesse a mélyharapást.

Szélsőséges esetben drasztikusabb beavatkozásokra is sor kerülhet, például állkapocsműtétre – de ez tényleg csak az esetek elenyésző részét érinti!