Több, főleg az olívaolajjal kapcsolatos cikkünkben tettünk már említést a különböző fajta olajok eltérő füstölési pontjáról, és arról, hogy ez miként határozza meg azt, hogy a különböző olajfajtákat pontosan mire lehet használni. A leggyakoribb olajfajták az olíva, avokádó, szőlőmag, repce, szezám, kókusz és természetesen a jó öreg napraforgó. Ezek az olajak valamilyen termés melegítésével, őrlésével, préselésével, majd finomításával készülnek. Viszont mivel más és más növény az alapjuk, kémiailag eltérő összetételű zsírokat találunk bennük, és ezek a különböző zsírok bizony máshogy viselkednek melegítés, hevítés, azaz hő hatására.

Az olaj füstölési pontja a definíció szerint az a hőmérséklet, amikor az olaj vagy éppen zsír látható füstöt képez. Ez a hőmérséklet függ az olaj fajtájától, savasságától, minőségétől, illetve attól, hogy friss-e vagy használtuk már korábban.

Tipp: 7 ok, amiért az olívaolaj életet menthet

A legmagasabb füstölési pontú olaj az avokádóolaj (270 °C) vagy a földimogyoró- és napraforgóolaj (230 °C). Alacsony füstölési pontú olajnak számít a lenmagolaj (110 °C), a dióolaj (160 °C), a szezámolaj (180 °C) és az extra szűz olívaolaj (190 °C).

A füstölési pont az ételek ízére és karakterére is befolyással van. Alapszabály, hogy alacsony füstölési pontú olajokat nem használunk magas hőmérsékleten, mert égett íze lesz tőlük az ételnek. A magas füstölési pontú olajokban viszont nyugodtan lehet sütni, ennek nem lesznek negatív következményei.

Forrás: mashed

Kapcsolódik:

Egy olajfa sokkal tovább él, mint gondolnánk