Sosem voltam igazi omlett rajongó, pedig a klasszikus francia technikával nagyon könnyű omletteket lehet készíteni, vagyis értsd:

sok-sok vajjal lassan sütve, egy csepp vizet hozzáadva. Ráadásul ha nincs túlsütve, akkor akár még finom is lehet, mert nem egy száraz, ízetlen, gumidarab lesz. Szóval rajongó nem voltam, de bevallom, ezt a hagyományos reggeli ételt néha még vacsorára is szervírozom a gyerekeknek, persze nekik nem merem még kicsit sem folyósan hagyni.

Na de a lényeg: a nem-rajongásom ellenére ki kellett próbálnom egy receptet, mert annyira izgatott a végeredmény – és bejött. Az egészben annyi csak a csel, hogy a fehérjét külön fel kell verni, és egy kevés sajtot is kell bele reszelni, majd a grill alatt befejezni. Ettől a külseje helyenként ropogós lesz, a belseje pedig gyakorlatilag egy szuflé, vagyis krémes, habos, olvadós, a sajttól ízes, magyarán pont olyan, amire mindig is vágytam, és pont az van benne, amit mindig is hiányoltam a sima omlettből.

Az csak egy plusz, hogy annyira elegáns ez a 15 perces kis mutatvány, hogy nem csak villásreggelinek, hanem salátával akár egy vacsorának is felszolgálhatom, mondjuk nem vagyok benne biztos, hogy a gyerekek értékelik, de mindenképpen teszek egy próbát. A férjem egészen biztos, hogy nagyon díjazná.

Hadd mondjak csak annyit, utolsó meggyőző érvemként, hogy sajt van benne. Ennek elégnek kell lennie. Minden, amiben sült sajt van az jó. Pont. Jó étvágyat!