A kérdés magától értetődőnek tűnik, hiszen miért ne lenne vegán az avokádó. Rendszertanilag gyümölcs, termesztésében sincs semmi rendkívüli, így hát vegánok is fogyaszthatják. Vagy mégsem?

A probléma gyökere mélyebbre nyúlik, mint gondolnánk. Nagyon sok olyan területen, ahol avokádót termesztenek, egyszerűen nincs elég méh ahhoz, hogy természetes módon beporozzák az összes növényt. Ennek megoldására a körmönfont avokádótermesztők ördögi cselhez folyamodtak. Vándorméheket telepítettek kaptárakkal együtt az ültetvényekre, így biztosítva a beporzást.

A vegán elveket követők számára ez azért jelenthet gondot, mert az embernek előnye származik a méhek munkájából, illetve elég sok méh el is pusztul a folyamat során. Amikor ugyanis a méhek beporozzák az avokádókat, élelem nélkül maradnak, így a következő „feladatukig” általában cukorszirupot kapnak, ez azonban sokkal kevésbé tápláló, mint a természetes nektár. Ennek következtében gyakran komplett kaptárak pusztulnak ki, tulajdonképpen az éhhaláltól. A vegán étrendet követők hasonló okokból a mézről is lemondanak, és valami mással helyettesítik, például agave nektárral.

De nem az avokádó az egyetlen élelmiszer, amelynek előállításában szerepet játszik a mesterséges beporzás. A kék áfonya, az alma, a tökfélék, a mandarin, a szilva, a cseresznye és a salátafélék termesztése során bizonyos helyeken szintén használnak a fentiekhez hasonló mesterséges beporzást. A vegán szervezetek viszont felismerték, hogy az átlagembereknek nem nagyon van lehetősége arra, hogy elkerüljék minden olyan zöldség és gyümölcs fogyasztását, amelyek termesztése során vándorméheket vetettek be. Így jobb híján az emberek lelkiismeretére bízzák, hogy eldöntsék, valójában vegánnak tekinthetőek-e ezek a termények.

Forrás: mashed