Marton Adrienn-nel, Pataky Péterrel és a hét gasztrobloggerrel mostantól még ízesebb az élet
Fotó: 123RF

Étkezési tanácsok 100 éve és ma – mit javasoltak anno a szakemberek?

2019. június 29.

A Reader’s Digest magazin első száma közel 100 évvel ezelőtt, az 1920-as években jelent meg. Nincs új a nap alatt, a magazin már akkor is foglalkozott a fogyókúra kérdésével, és szép számban lehozott diétás tanácsokat. Pár még ma is megállná a helyét, a többség viszont igencsak megmosolyogtató. Ezekből szemezgetünk.

 

Az ideális testsúlyról

Az 1920-as években úgy vélték, hogy mindannyiunknak van egy ideális testsúlya, amely egyszerűen elérhető, és még egyszerűbben megtartható.

Manapság viszont tudjuk, hogy testünk az életünk során folyamatosan változik, az elképzelés pedig, hogy az alakunkat egyszerűen „szabályozhatjuk”, csak hiú ábránd. Tenni kell érte, nem is keveset. 

 

A túlsúlyról

Az 1920-as években a túlsúly sokkal elterjedtebb volt, mint az alultápláltság, és veszélyesebbnek is gondolták, különösen az évek előrehaladtával.

Manapság már tudjuk, hogy bár a súly fontos mutató, ennél azonban jóval lényegesebb az életmódunk. Soványan is lehet valaki vitaminhiányos, nem minden a BMI! 

 

Arról, hogy milyen ételek felelnek meg nekünk

Az 1920-as években népszerű teória szerint a „vaskos embereknek” el kell fogadniuk azt, hogy az étkezőasztalon barátok és ellenségek veszik őket körül. Nem, nem az asztalnál, hanem az asztalon. A cukor, a kenyér, a gabonafélék, a desszertek, a vaj, a tejszín, az olívaolaj, a szalonna, a kakaó és a sűrű szószok mind ellenségek, a húsok, a különböző zöldségek és az édesítőszer nélküli gyümölcsök pedig jó barátok.

Manapság tudjuk, hogy az embernek testsúlyától függetlenül előnyére válik, ha valamennyi típusú ételből épít be az étrendjébe. Persze nem mindegy a mérték és a mennyiség, ebben segíthetnek a táplálkozási piramisok. 

 

A repetáról

Az 1920-as években arra figyelmeztettek a szakértők, hogy magas keményítőtartalmú ételekből – rizs, tápióka, makaróni és burgonya – sose szedjünk egy második tányérral.

Manapság már nincsenek kőbe vésett szabályok a második adaggal kapcsolatban, hiszen rengeteg múlik például a napi mozgás mennyiségén, vagy azon, hogy mennyire volt tápláló az előző étkezésünk. Hallgassunk a szervezetünk jelzéseire! 

 

A cukorról

Az 1920-as években napi maximum három teáskanálnyira korlátozták az elfogyasztható mennyiséget. 

Manapság tudjuk, hogy a hozzáadott cukor az egyik legrosszabb dolog táplálkozástani szempontból. Túlsúlyt, kettes típusú cukorbetegséget, valamint szívbetegséget okozhat. Amit korlátoznunk kell, az a hozzáadott cukor, a gyümölcsök természetes cukortartalma egészséges szervezet számára, mértékkel fogyasztva nem jelent problémát. 

 

A testmozgásról és étvágyról

Az 1920-as években úgy vélték, hogy amennyiben az átlagember elmegy sétálni vagy kicsit teniszezni, az étvágynövelő hatással lesz rá. 

Manapság már tisztában vagyunk azzal, hogy a testmozgás az egészséges életmód elengedhetetlen része. Testileg és szellemileg is felfrissít, valamint számos betegség kialakulásának a kockázatát csökkentheti. 

 

Forrás: Reader’s Digest

Megosztom barátaimmal

Szerkesztőink kedvencei

8 gyümölcs, amelyeket ne együnk diétakor

8 gyümölcs, amelyeket ne együnk diétakor

Nem feltétlenül diétabarát ételek, így inkább válasszunk más rost-és vitaminforrást.

Napi ajánlatunk

Top videók

Töltött kiflik uzsonnára

Ezt pakold a gyerekek uzsonnás dobozába!

Kapros-csirkés melegszendvics

Nincs időtök reggel? Semmi baj! Ezt a szendvicset este is előkészíthetitek.