Hiánybetegségeket okozhat a vegán vagy a vegetáriánus étkezés, és nehezen lehet bevinni a szükséges tápanyagokat? Azzal, hogy lemondunk az állati eredetű élelmiszerekről vagy legalább csökkentjük a mennyiségüket, már eleget tettünk a fenntarthatóságért? Ilyen és ezekhez hasonló kérdések merülnek fel elsőként azokban, akik kacérkodnak a növényi étrenddel. Bár a húsmentes étkezésnek egészségügyi és környezetvédelmi előnyei is vannak, egyáltalán nem mindegy, miként választjuk meg az ételeinket. Tények és tévhitek következnek.

Nem jutunk elegendő fehérjéhez?

A jelentős zöldség- és gyümölcsfogyasztás számos pozitív táplálkozás-élettani hatással jár, azonban minél többféle élelmiszert zár ki az adott étrend, bizonyos tápanyagok tekintetében annál nagyobb az alultápláltság kialakulásának rizikója. Ilyen kritikus tápanyagnak számítanak például a fehérjék. A tudatos élelmiszer-kiválasztással és a változatossággal azonban sokat lehet segíteni: a rendszeresen, nagyobb mennyiségben fogyasztott hüvelyesek, szójatermékek, olajos magvak és gabonafélék például biztosíthatják a megfelelő fehérjebevitelt.

Hiánybetegségeket okozhat a növényi étrend?

Az egyes tengeri halak és azok olajaiban megtalálható omega-3 zsírsavak az agy, a retina és a sejtmembránok fejlődéséhez és működéséhez szükségesek, valamint csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is. Szerencsére azonban ezt a vegán és vegetáriánus étrend részeként is bevihetjük a szervezetünkbe: az egyes növényi olajok, például a repce- és lenmagolaj – amely a minőségi margarinok, köztük a Flora termékek fontos összetevője – szintén kiváló omega-3-forrást jelentenek, ráadásul E-vitamin tartalmuk miatt is hasznos összetevőnek számítanak. A növényi olajok további nagy előnye az állati eredetű zsiradékokkal szemben, hogy telítetlen zsírsavakban gazdagok, amelyek segítenek megőrizni a szív és az érrendszer egészségét.

Rengeteg földterület kell a növénytermesztéshez?

A hús előállítása – különösen a marhahúsé – minden más élelmiszernél nagyobb földterület- és vízhasználattal jár. Bár a tejipar környezeti lábnyoma kisebb, mint a hústermelésé, ám így is igaz, hogy a növényi olajokból előállított margarinok karbonlábnyoma 70 százalékkal kisebb, mint a tehéntejből készült vajé. Az alapanyagok termesztéséhez szükséges földterület mindössze egyharmada a vaj előállítása során (állattartás, takarmánytermesztés) igénybe vett területnek, és emellett csupán feleakkora vízfelhasználással jár.

Vega étrend = zöld étrend?

A valóságban az a helyzet, hogy nem minden növényi alapú étrend tekinthető egyformán szerény környezeti lábnyomúnak: ez erősen függ attól, hogy hol és milyen körülmények között termesztették az adott élelmiszereket. Sajnos ez a tény fokozottan igaz a népszerű avokádóra és kesudióra. Az előbbi részben azért nem tekinthető igazán környezettudatos választásnak, mert egyetlen darab avokádó előállításához 140-272 liter víz szükséges, miközben az ültetvények sokszor igen vízhiányos területeken találhatóak (például Mexikóban), másrészt távoli területekről szállítják ide, gyakran légi úton. A kesudió még az avokádónál is vízigényesebb: egyetlen kilogramm kesudióbél megtermeléséhez több mint 4 köbméter vízre van szükség. Épp ezért, ha szeretnénk növelni a növényi élelmiszerek arányát az étrendünkben, figyeljünk arra is, hogy lehetőleg a közelben és etikus módon termesztett, szezonális zöldségeket, gyümölcsöket vásároljunk. Hazánkban például most van a cseresznye szezonja, de egész évben jó választás lehet a lencse vagy a dió.