A hajdina valójában a magok közé tartozik, ám általában a gabonák közé sorolják a quinoához és a köleshez hasonlóan. Mindegy is igazából, hogy micsoda, a lényeg, hogy rendkívül egészséges és tápláló, nem véletlenül tartozik a szuperételek közé. Fogyasztása jó a szívünknek, emésztőrendszerünknek, vércukorszintünknek egyaránt, gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban.

Pontosan mi található benne?

A hajdina kalóriatartalma alacsonynak számít, ellenben sok benne a fehérje, valamint a rost, és csak kevés zsírt tartalmaz, cukrot pedig egyáltalán nem. Ásványianyag-fronton van benne vas, réz, mangán, foszfor, ráadásul a többi gabonafélével összehasonlítva a hajdinában található ásványi anyagokat a szervezetünk jobban le tudja bontani. Fogyasztásával csökkenthetjük a rossz koleszterin szintjét szervezetünkben, és segít vércukorszintünk normális szinten tartásában is.

Magas rosttartalma előnyös az emésztő- és bélrendszerünk egészsége szempontjából, sőt ha ez még nem lenne elég, egyes kutatások szerint a bőrrák kialakulásának a kockázatát is csökkentheti.

Milyen az íze?

Natúr verzióban nem igazán jellegzetes, önmagában megfőzve gyakorlatilag íztelen. Viszont ha megpirítjuk, izgalmas ízjegyek szabadulnak fel. A legjobb felhasználási módja, ha a quinoához vagy a kuszkuszhoz hasonlóan más, markáns ízű hozzávalókhoz adjuk, keverjük. 

Hogyan használjuk fel?

Segítségével több gabonaféle könnyen kiváltható a már megszokott receptjeinkben, megpirítva pedig salátára vagy húsokra szórhatjuk. A hajdinaliszt jó alternatívája lehet a búzalisztnek, ha kenyeret vagy süteményeket készítünk. Gyakran készítenek belőle tésztákat is, az egyik ismertebb japán tészta (soba) is ebből áll. 

Gluténmentes-e?

Jó hír, hogy teljesen gluténmentes, így nyugodtan fogyaszthatják gluténérzékenyek is. Bizonyos ritka esetekben viszont előfordul hajdinaallergia, leggyakrabban akkor, ha allergiásak vagyunk a rizsre is.

Forrás: mashed