Egyre elterjedtebb hazánk konyhakertjeiben az új-zélandi spenót. A maoriknak, Új-Zéland őslakosainak egyik kedvenc csemegéje volt. Már az 1700-as években átkerült Európába. Hazánkban még csak most kezd teret hódítani magának.

Botanikai szempontból valójában nem rokona a spenótnak, a kristályvirágfélék családjába tartozik. A hazai spenóthoz hasonló íze és csodás zöld színe miatt hívjuk spenótnak. Kertünkben nagyon egyszerűen megtermelhető, egyszer kell csak elültetni, utána gyakorlatilag minden évben ellát minket friss zöldjével. Egynyári növény, de mivel a magjait elszórja és ezzel újraveti magát, nem kell évről évre újrakezdeni az ültetését.

Imádja a meleget és a napfényt, 25 fok felett és napos időben érzi magát jól. Hűvösebb és borúsabb napokon megáll a fejlődésben. (Ezt mintha magamról írtam volna. ☺) Megfelelő melegben és napsütésben folyamatosan hozza a földön kúszó új hajtásait és háromszög alakú leveleit, szépen bokrosodik. Félárnyékban is megterem, gyümölcsfák tövében is megél. Magas víztartalmának köszönhetően rendkívül fagyérzékeny, az elsők között fagy el a kertben. Vízigénye nem túl magas, a vizet jól tárolják a levelet. Tehát szárazságtűrő, de a folyamatos levélhajtásokhoz azért igényli a vizet. A nitrogénben gazdag talaj a kedvence. Áprilisban és ősszel érdemes magjait elvetni, persze a fent leírtak alapján ezt csak egyszer kell megtenni. Palántázással is szaporítható, ha felajánlanak néhány tövet, bátran fogadjuk el, átültethető, megmarad. Hazai spenótunkkal szemben további előnye, hogy a magkezdemények megjelenése után is fogyasztható, így tavasztól késő őszig folyamatos a spenótellátmányunk.

Diétás növényről beszélünk, alacsony a kalóriatartalma, mindeközben rendkívül gazdag vitaminokban (A, B, C, E) és ásványi anyagokban (magnézium, vas, kálium és kalcium). Segíti az emésztést és a bélmozgást.

Szedése akkor kezdhető meg, amikor a szárak már nagyjából elérik a 40 cm-es hosszúságot. A fiatal leveleket és hajtásvégeket csípjük le, azok fogyaszthatóak. A visszacsípéssel újabb hajtások törnek elő. Szedés után néhány napig hűvösben tárolható, könnyen befülled, erre figyelni kell. Legjobb frissen fogyasztani vagy téliesíteni blansírozással, majd fagyasztással.

Felhasználása megegyezik a spenótével. Friss hajtásai saláták vagy pestók alapja, pizza, kenyérlángos vagy rántotta feltétje lehet. Készülhet belőle főzelék, leves, mártás, rakottas, egytálételek, tésztaszószok. Rizottókba is tökéletes. Tölthetünk vele húsokat, zöldségeket. Egyszerűen meg is párolhatjuk enyhén fűszeresen, köretnek. Sütemények alapanyagaként se feledkezzünk meg róla. Magas ásványianyag- és vitamintartalmának köszönhetően smoothie-kba, zöldséglevekbe is jó választás. Remekül fűszerezhető fokhagymával, szerecsendióval és római köménnyel is. Kifejezetten jóban van a feta sajttal.

Nem kell tehát félni tőle, termesztése egyszerű, amikor épp nincs hazai spenótunk, akkor is elérhető, felhasználása pedig megegyezik a megszokott spenótéval.