A specialty kávék a kávézás csúcsát jelentik, olyan ízélményt nyújtanak, ami prémiumkávékon is túltesz. De jó ötlet-e ezeket a drága kávékat otthon kipróbálni?

A kávé a legnépszerűbb élvezeti cikkek közé tartozik, otthon és a munkahelyen is viszonylag sok fogy belőle nap mint nap. Egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy élénkít, de nem kevésbé számít, hogy az íze is megfelelő legyen. Sőt, ha egy mód van rá, gasztronómiai élményt is jelentsen a kávéivás. 

A boltokban kapható olcsóbb és középkategóriás kávék mellett a szaküzletekben elérhető prémium- és specialty kávékig rendkívül széles kínálatból válogathatunk. De vajon megéri a legdrágábbak közül vásárolni a tökéletes kávéélmény érdekében? 

Alsó és középkategóriás kávék

Ez a legolcsóbb (1500 forint/kg ár körül induló), általában az áruházláncok saját márkás kávéi közé tartozó termékektől a középkategória csúcsáig terjedő szegmens. Bár az összefüggés tagadhatatlan az ár és a minőség között, a “minél drágább, annál jobb” ökölszabály alól azért van kivétel. Ezért is érdemes követni a sajtóban időről időre megjelenő különböző kávéteszteket, mert sokszor kiváló ár-érték arányú kávékat találhatunk ezekben a kategóriákban. 

De mitől függ pontosan egy kávé minősége? Néhány fontos tényező:

– a kávé fajtájától, az adott keverék összetételétől

– a termőterület sajátosságaitól

– a feldolgozás módjától

– attól, hogy a fermentálás hogyan ment végbe

– a szállítás körülményeitől

– a pörkölés mértékétől

– az őrlés finomságától

– a készítés (főzés) módjától

– az elkészítés körülményeitől (hőmérséklet, nyomás stb.)

– a felhasznált víz minőségétől

Az egyik legfontosabb kérdés: robusta vagy arabica

A kávéital minőségét és ízét döntően befolyásolja, hogy a két fő kávéfajta közül melyikből, illetve ezek milyen arányú keverékéből készült kávéőrlemény. Bár a kávé növénynemzetségbe számos különböző faj tartozik, közülük kettő vált meghatározóvá, és ez a két faj adja a világ kávétermelésének csaknem 100%-át. 

Fotó: Pixabay

Az arabica kávé (Coffea arabica)

A világtermelés kb. ¾-ét adja, jobb kávéalapanyagot biztosít a robustánál, aromákban gazdagabb, ugyanakkor körülményesebb a termesztése. 

Az arabica további jellemzői:

– a kávécserjék számára a 900 méternél magasabb, trópusi terület az ideális

– jóval több olyan anyagot tartalmaz, ami a kávé aromáját adja, mint a robusta, ezért ízekben gazdagabb

– koffeintartalma alacsonyabb (0,3-1,5%)

– az első szedés kézzel történik, csak utána térnek át a gépi betakarításra

– drágább, mint a robusta (átlagosan duplájába kerül)

A robusta kávé (Coffea canophera)

Az arabicánál ellenállóbb, könnyebben termeszthető, koffeinben gazdagabb, ugyanakkor aromákban szegényebb kávéfajta.

A robusta további jellemzői:

– ideális termőterülete 900 méteres tengerszint szerinti magasság alatt van

– a nagy hőséget és a magasabb páratartalmat is jobban tűri, mint az arabica

– magasabb koffeintartalom (2-4,5%), emiatt a betegségeknek is jobban ellenáll

– géppel takarítják be

– erőteljesebb, kesernyésebb íz, ami ugyanakkor aromákban szegényebb az arabicához képest

– minősége általában gyengébb, mint az arabica kávéké

– olcsóbb, mint az arabica

Prémium- és specialty kávék – megéri áldozni rájuk? 

Fotó: Pixabay

A szupermarketek kínálatához képest a kávészaküzletekben sokkal jobb minőségű – és persze drágább – kávékat vásárolhatunk. De vajon megéri-e a különféle prémium- és specialty kávék beszerzése? Otthoni körülmények között is lehetséges kinyerni és megízlelni ezeknek a különleges fajtáknak az aromáit? 

A kérdésre nehéz egyértelmű igennel vagy nemmel felelni. A prémiumkategóriás, gourmet, illetve specialty kávék nem véletlenül drágábbak a szupermarketekben kapható kávéknál.

Mikor nevezhető egy kávé specialtynek?

Ahhoz, hogy egy kávé bekerülhessen a specialty, vagyis különleges kategóriába, a kávécserje elültetésétől a csészébe kerülő italig számos feltételnek teljesülnie kell. 

Néhány ezek közül:
– a termesztés helyének magassága, talajösszetétele, mikroklímája,

– a (kézi!) szüret időpontja,

– a feldolgozás módja,

– a szárítás módja és időtartama,

– a pörkölés hossza és intenzitása.

A specialty kávékat kis mennyiségenként (max. 300 g) vizsgálják át, és egy szigorú minőségi rendszer alapján osztályozzák. Ennek során a tökéletlen, hibás kávébabok arányát nézik (pl. repedések, túlpörkölt, feketére pörkölt kávébabok stb.), és ezekre bizonyos számú hibapontot adnak. A specialty kávéknál 300 gramm kávébabban maximum 5 hibapont engedélyezett (a prémiumkávéknál 8).  

Inni vagy nem inni: ez itt a kérdés

A fenti (kissé hatásvadász) kérdésre természetesen egyértelműen igen a válasz, hiszen olyan gasztronómiai élményben részesülhetünk, amit a kommersz kávék fogyasztásakor ritkán (vagy sohasem) élhetünk át. Az azonban, hogy otthon is készítsünk-e ilyen kávét, már sokkal nehezebb kérdés. 

Ahhoz ugyanis, hogy ezekből a különleges kávékból minden aromát és ízanyagot előcsalogassunk, kevés egy kotyogó vagy egy olcsó, alsó kategóriás kávéfőző. Egy ilyen kávénál ráadásul a főzéshez használt víz minősége is fontos, az őrlésről nem is beszélve. Az őrlésnek közvetlenül a fogyasztás előtt kell megtörténnie, úgy, hogy intenzitása és hossza ideális legyen a specialty kávé jellegéhez.

A fentiek alapján tehát csak azoknak javasolt a specialty kávék otthoni fogyasztása, akik mind az őrléshez, mind a főzéshez szükséges technikai feltételekkel és szaktudással rendelkeznek. Utóbbihoz nagy segítség lehet egy barista képzés – ennek elvégzéséig pedig érdemes inkább valamelyik kávézóban kortyolgatni ezeket a különleges italokat.