Az ételtörténészek szerint – mert természetesen ilyen foglalkozás is létezik – a mai répatorták elődjét már a középkori Európában is fogyasztották. Azt nem lehet tudni, hogy honnan származik pontosan, de elterjedésében valószínűleg közre játszott, hogy a cukor és más édesítőszerek drágák és nehezen hozzáférhetőek voltak akkoriban, a sárgarépa pedig önmagában is elég édes.

Az első répatorta recept egy X. századi arab szakácskönyvből származik, egy 1747-es szakácskönyvben pedig a következő recept szerepel:

„Vegyünk egy nyers répát, tisztítsuk meg, reszeljük le. Vegyünk fél font (angol szakácskönyv, 1 angol font kb. 0,45 kg) reszelt répát, egy font reszelt kenyeret, verjünk fel nyolc tojást, a fehérje felét hagyjuk ki, a többit keverjük össze fél pint (0,57 liter) tejszínnel. Keverjük bele a reszelt répát és kenyeret, fél font friss olvasztott vajat, fél pint bort (magasabb alkoholtartalmú spanyolt bort, pl. portóit), három kanálnyi narancsvirágvizet és egy reszelt szerecsendiót. Édesítsük ízlés szerint. Alaposan dolgozzuk össze, amennyiben túl sűrű, adjunk hozzá tejet vagy tejszínt, hogy közepesen sűrű állagot kapjunk. Egy edényt béleljünk ki leveles tésztával, öntsük bele a masszát, majd süssük meg egy óra alatt. Meg is főzhetjük, de akkor vajat kell olvasztanunk, illetve fehérbort és cukrot tennünk bele.”

Ha belegondolunk, nem is áll annyira távol ez a közel 300 éves recept a maiaktól. Narancsvirágvizet és szerecsendiót ugyanúgy szoktunk a tésztához adni, persze ma már a kenyeret felváltotta a liszt és a sütőpor, az 1960-as években pedig megjelent az azóta is népszerű krémsajtos bevonat. Mára rengeteg ízben és formában fogyasztjuk, mutatjuk bloggereink legnépszerűbb receptjeit.

Répatorta

Fahéjas-sárgarépás sütemény

Répatorta keksz

Forrás: carrotmuseum.co.uk