Minél többet tudunk meg az emésztőrendszerünkben élő bacilusokról, annál inkább rádöbbenünk, hogy az életünk mennyi területén játszanak fontos szerepet. Nem csak a fizikumunkról van már szó, hanem a gondolatainkról és az érzéseinkről is – olvashatjuk a Science Alert oldalán.

Egy új tanulmány összefüggést vél látni kétfajta, bélben élő mikroba és az emberek érzelmi reakciói között. A kutatók szerint most először sikerült bebizonyítani, hogy a viselkedésbeli eltérések a mikrobáink összetételén is múlhatnak.

Eddig a legtöbb szakember az állati emésztőrendszer szerveinek érzésekre gyakorolt hatását tanulmányozta, és arra jutottak, hogy a rágcsálók belének bakteriális összetétele igenis számít az állatok viselkedésénél.

Most az UCLA gasztroenterológus csapata, Kirsten Tillisch vezetésével ugyanezt az összefüggést mutatta ki, emberek esetében is. 40 olyan egészséges nőtől vettek bélsár mintát, akiknek az életkora 18 és 55 év közé esett. A minták elemzése után két csoportra osztották az alanyokat, a beazonosított mikrobáik alapján. Az egyik típusba azokat sorolták, akiknek több Bacteroides volt a szervezetében, míg a másik csapat bélrendszere a Prevotellából tartalmazott többet.

Ez után a hölgyek agyát fMRI vizsgálatnak vetették alá, miközben érzelmeket váltottak ki belőlük: pozitív, negatív illetve semleges válaszokért. Azt látták, hogy a Bacteroides-csoport esetében vastagabb volt a szürkeállomány a frontális kéregben, és az insulában – azaz az összetett információt feldolgozó agyi területeken – plusz a hipokampuszban is, amely pedig az emlékezetért felel.

Ezzel szemben a Prevotellás csapatnál nem volt ekkora mennyiségű szürkeállomány ezekben az agyi régiókban, viszont jobb összeköttetésekkel rendelkeztek az érzelmi, figyelmi és érzékelő agyi területeik.

Amikor a negatív hatást kiváltó képeket látták, akkor a Prevotellások hipokampusza nem mutatott túl nagy aktivitást, viszont mérhetően idegesebbek, szorongóbbak és ingerlékenyebbek lettek. A kutatók szerint ez azért van, mert az előagy ezen része segít az érzelmek szabályozásában, és ha kevésbé aktív – ami valahogyan összefügg a mikrobákkal – akkor a rossz érzetű fotók által keltett érzések is hevesebbek.

A negatív képekhez kapcsolódó, szerényebb hipokampusz tevékenység nagyobb érzelmi hullámokat tesz lehetővé. A bejövő ingerek részleteinek feldolgozása hiányt szenved több pszichés megbetegedés – például a depresszió, a poszttraumás stressz és a borderline – esetén. A jelen tanulmány alanyai egészségesek voltak, ezért lehetséges, hogy a mikrobáik alapján mutatott eredményeik a kockázati tényezőikre világítanak rá.

Nagyon fontos észben tartani, hogy rendkívül kicsi minta alapján állapították meg ezt a tanulmány szerzői, mely problémát ők maguk is elismernek. Azzal is tisztában vannak, hogy további, nagyobb volumenű kutatásokra is szükség van, hogy megérthessük, hogyan zajlanak pontosan ezek a folyamatok.

De az egyértelmű, hogy valami összefüggés lehet a beleinkben élő organizmusok és a saját magunkon megtapasztalt lelki történések között. És minél jobban beleássuk magunkat a témába, annál inkább tudatában leszünk majd, mennyire komoly érzelmi tényező az úgynevezett „második agyunk”.

Tudtad, hogy 1,8 kiló baktérium él a gyomorban? Fogyásra is használhatjuk őket!