A sáfrányt több ezer éve az egyik legnemesebb fűszerként tartják számon, de emellett az ókorban használták ruhák színezésére és parfümnek is. Nagy Sándor a fürdővízébe kevertette, hogy meggyógyítsa a sebesüléseit, akárcsak Kleopátra, akiről sokan tudják, hogy szeretett tejben fürdőzni, de azt már kevesebben hallották, hogy a tejbe sáfrányt is tetetett.

A növény Ázsiában és a Földközi-tenger partvidékén őshonos, először a mai Irán területén és a görög szigetvilágban kezdték termeszteni. Amint értékes és ismert fűszerré vált, a kereskedők mindenfelé elterjesztették. Manapság a legtöbbet Iránban, Indiában, Spanyol- és Görögországban termesztik, évente olyan 300 tonnát, ennek 90%-a származik Iránból. A legjobb és legdrágább fajta viszont Indiában terem, ennek kilója akár 1 millió forintba is kerülhet.

Tipp: Ebbe a fűszeres lencselevesbe is kell egy kis sáfrány!

A sáfrány az egyik legritkább és legdrágább élelmiszer, értékesebb a kaviárnál és a szarvasgombánál is. Voltak olyan időszakok, amikor többet ért, mint a saját súlya aranyban.

A sáfrány szálai a Crocus sativus latin nevű, lila színű virágban nőnek, növényenként összesen három szál. Így aztán rengeteg virágra van szükség ahhoz, hogy értékelhető mennyiségű sáfrányt nyerjünk ki, fél kilónyi sáfrány 15-20 ezer ilyen szálból áll. Ez viszont nem az egyetlen oka a magas árnak. A virágok nagyon érzékenyek, a szálakat kizárólag kézzel lehet eltávolítani, és erre csak rövid idő áll rendelkezésre a növény virágzását követően. Nyáron ültetik, és ősz közepe, vége felé lehet betakarítani. Belegondolni is szédítő: 370-470 munkaóra fél kiló sáfrány betakarítása. Ha mindez nem lenne elég, a kényes virágokat termeszteni sem egyszerű. Nem érheti túl sok napfény, nem szereti a sok vizet és a túlságosan hideg időt sem. Így már nem is csodálkozunk a magas árán!

Ez is érdekelhet:

Szarvasgomba, egy falat luxus a tányéron

Forrás: Reader’s Digest