A balzsamecet mustból vagy friss szőlőléből készül, amit aztán különleges fahordókban érlelnek addig, amíg a sűrű, sötét színű folyadékká nem válik. Ez a klasszikus, eredeti balzsamecet, amit minimum 12 évig érlelnek. A hosszú idő során a nedvesség elpárolog, és egyre sűrűbb lesz a folyadék a hordókban. A folyamat során kisebb és kisebb hordókba töltik át, és az sem mindegy, hogy ezek milyen fából készülnek, hiszen hozzáadnak az ecet aromájához. Lehetnek gesztenye-, cseresznye-, kőris-, eper- és borókafából, az izgalmas ízek garantáltak. 

Milyen fajtái vannak?

Az igazi, klasszikus balzsamecet (Aceto Balsamico tradizionale) kis mennyiségekben készül, és az ára is ehhez mérten szinte csillagászati. Az üvegen szerepel a DOP vagy PDO oltalmat jelző védjegy, és Olaszországban Modenában, valamint Reggio Emiliában készül. Ha az üvegen az IGP vagy PGI védjegy olvasható, akkor olyan modenai balzsamecettel (Aceto Balsamico di Modena) van dolgunk, amely valamennyivel megfizethetőbb, és mindennapi fogyasztásra szánják. Amennyiben egyik fenti védjegy sem szerepel az üvegen, akkor az sem biztos, hogy Olaszországban készült, de a minősége ettől persze még lehet jó. Sajnos elképzelhető, hogy az üveg   csak olcsó balzsamecet utánzatot tartalmaz, amelyet sima ecetből készítenek sűrítőanyagok és édesítőszerek hozzáadásával.

Létezik még balzsamecetkrém is, ez a hagyományos balzsamecet szirup jellegű altípusa, amit hígítanak, édesítenek, majd ismét besűrítenek.

Mire használhatjuk?

A klasszikus balzsamecet gazdag és összetett ízvilágával – amelyet a hosszú érlelési időnek köszönhet – igazi különlegesség. Ha valahogy hozzájutunk, semmi esetre se pazaroljuk főzésre, mivel a hőkezeléssel járó magas hőmérséklet elveszi az ízét. Csepegtessük friss eperre, barackra vagy vaníliafagyira, esetleg valamilyen hasonlóan jó minőségű parmezánra. De megöntözhetünk vele szinte bármilyen csirke- vagy sertéshúsból készült ételt is.

Az olcsóbb balzsamecet már jobban használható a mindennapokban. Salátaöntetet, marinádot készíthetünk belőle, adhatunk hozzá egy kevés paradicsomlevet is. A védjegy nélküli fajtát használhatjuk főzéshez vagy szószok alkotóelemeként. A krémet utolsó simításként rácsurgathatjuk a kész ételekre, sötét színe és sűrű állaga látványossá varázsolja az egyszerű fogásokat.

Forrás: EasyFood