Több magyar termék közül választották ki a szilvalekvárt Japánban, így nemsokára a szigetország lakói is megismerhetik a hazai ízeket. A forgalmazó bízik benne, hogy a japán térnyerést követően más távol-keleti országok érdeklődését is felkeltheti a szatmári szilva.

A szilvalekvár először egy kávéházlánc polcain, országszerte több ezer üzletben fog felbukkanni – hogy milyen formában, arról biztosat még nem tudunk, de valószínűleg péksütemények töltelékeként. Mivel a pandémia miatt jelenleg a japán vendéglátóhelyek is zárva tartanak, a bevezetés elhúzódhat, de az érdeklődés komolyságát a már megrendelt lekvármennyiség is mutatja.
Jámbor László, az Agricolae Kft. külkereskedelmi munkatársa elmondta: a szigetország eddig közel egy tonna, összesen 1356 üveg lekvárt rendelt. Ha az üzlet beindul, akár havi 20 tonnával is exportálhatnak a szilvából, amit Magyarországon is csak „csodabogyóként” emlegetnek.

Fotó: Agricolae

De hogyan szerettek bele a japánok éppen a szatmári szilvalekvárba?

A különös bemutatóra a Foodex Japán élelmiszeripari kiállításon még 2019-ben került sor. Ezután közel 1 éves tárgyalássorozat következett: egy magyar séf utazott Japánba, hogy különböző ételeket készítsen hazai alapanyagokból – így esett a választás végül a szatmári szilvalekvárra. A sikerhez az is hozzájárulhatott, hogy Japánban nincsen hasonló termék, sőt a lekvárt egyáltalán nem ismerik. Sokat segített a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség munkája is, akik kóstolások szervezésével népszerűsítették a terméket.

Az Agricolae Kft. számára a külföldi jelenlét nem újdonság, hiszen Németországba és Romániába is exportálnak nagy kiszerelésű szilvalekvárt és meggybefőttet, utóbbi pedig már az ausztrál és kanadai piacon is megjelent. A cég most abban reménykedik, hogy hamarosan a kisebb kiszerelésű lekvárok is felbukkanhatnak a fenti országok boltjainak polcain.
„Ázsiában emellett további terjeszkedést is tervezünk: egyfelől szeretnénk a kínai piacon is megjelenni. Másrészt a távol-keleti országok számára a japán piacon való jelenlét egyfajta minőségi mutató, ezért bízunk benne, hogy a lekvár további országok érdeklődését is felkeltheti” – tette hozzá László.