Vajon mi köze egy dinnyének a télapóhoz? És mely fajtákat fogyasztjuk a legszívesebben? Dinnyekörképünkből kiderül
2020. July 2.Egyiptomban már 4000 évvel ezelőtt is ismerték és termesztették a dinnyét. A futónövény önmagában nem túl attraktív, ám a gyümölcsei annyira finomak, hogy ezt simán megbocsátjuk neki. Sok alfaja létezik eltérő ízzel és kinézettel, az viszont legtöbbjükről elmondható, hogy gyorsan nőnek, illetve viszonylag igénytelenek. A kora tavasszal elvetett magok nyár végére, ősz elejére hoznak gyümölcsöket, ehhez napfényre és meleg időre van szükségük. Ebből már az is kiderül, hogy a dinnyefélék meleg éghajlaton érzik magukat a legjobban.
Görögdinnye
Afrikából származó fajta, 1200 alfaja ismert, melyek különböző méretű gyümölcsöket teremnek 3-tól 25 kg-os súlyig. Közös tulajdonságaik között a kemény héjat, a puha húst és a sok magot említhetjük. Rendkívül magas a víztartalmuk, 90% körüli, ezért különösen frissítő snack a rekkenő hőségben egy szelet dinnye. Praktikus is, ugyanis nagy mérete miatt a hűtőből kivéve még sokáig hideg marad. A világ összes megtermelt görögdinnyéjének 70%-a Kínából származik, emellett Brazília, Törökország és Irán a legnagyobb termesztők. A növény gyorsan és egyszerűen, kevés ráfordítással termeszthető.
Kantalup sárgadinnye
Kantalup néven két dinnyét is ismerünk: az európait és az észak-amerikait. Az európai fajtát az 1700-as években nemesítették az olaszországi Cantalupo városában. Innen kapta a nevét is. Az európait tekinthetjük az „eredetinek”, héja szürkészöld, fehér csíkokkal. Az észak-amerikai fajta héja hálós mintázatú. Húsa mindkettőnek narancssárga és kimondottan édes.
Gália sárgadinnye
Izraelben nemesítették az 1970-es években a kantalup és a mézdinnye hibridjeként. Gyümölcsének formája szinte szabályos gömb, héja hálós mintázatú, és akkor tekintjük érettnek, ha a héj színe zöldről sárgásra vált. Húsa halvány lime-zöld és lédús. Mára meglehetősen elterjedtté vált, termesztik Észak- és Dél-Amerikában, valamint Európában is.
Mézdinnye
Héja sima és viaszos tapintású, sárga vagy zöld színű. Húsa halványzöld és lédús, fogyaszthatjuk frissen és szárítva. Gazdag C- és B-vitaminban, alacsony a kalóriatartalma. A magjai is finomak, nyersen, illetve pirítva egyaránt fogyaszthatóak.
Mikulás dinnye
Spanyolországban honos fajta, héja sötétzöld, csíkos, húsa halvány zöldes, fehéres. Íze leginkább a mézdinnyére emlékeztet, Spanyolország mellett Észak- és Dél-Amerikában termesztik. Leszüretelésük után a gyümölcsök kimondottan sokáig, kb. 6 hónapig elállnak. Innen kapta a nevét: mikulás vagy karácsonyi dinnye, hiszen a nyár végén beérett gyümölcsöt akár még karácsonykor is elfogyaszthatjuk.
Forrás: Green and Vibrant