Ez az a gyümölcsünk, amit – beszélgetés közben, ha szóba kerül – mindig pontosítani kell, hogy mire is gondolunk. „Tudod, a faeper, ami fekete vagy fehér. Vagy szeder, nem a bokorról, hanem arról a nagy fáról.” 50 évvel ezelőtt gyakorlatilag nem volt olyan kert, ahol ne lett volna eperfa. Vagy a fehér gyümölcsű, vagy a fekete. Általában mezsgyére ültették, a fa jelölte a 2 telek közti határvonalat. Manapság ritkábban találkozunk vele, mert a földre lehulló gyümölcs nem túl esztétikus és legfőképp kellemetlen szagú lehet. De ha találkozunk vele, biztosan lecsípünk néhány darabot. Ugye?

A fekete gyümölcsű eperfa Közép-Ázsiából, a fehér pedig Kínából származik. Nemcsak színben, hanem ízvilágban is van köztük különbség. A fehér egészen addig, amíg szinte le nem potyog, enyhén kesernyés. Viszont amikor beérik, mézédes és zamatos. A fekete teljes érés előtt savanykás, már ilyenkor is fogyasztható, de az igazi ízélmény itt is teljes érés után van. 

Mindkettőnek remek élettani hatásai vannak. Alacsony a cukor- és ezáltal a szénhidráttartalmuk. Fehérjében gazdag a gyümölcsük. Magas a rosttartalma mindkettőnek. A sötét, mint általában minden sötét gyümölcs, rengeteg antioxidánst tartalmaz, amely köztudottan a daganatos betegségek megelőzésében és az öregedési folyamatok lassításában vállal jelentős szerepet. Továbbá csökkenti a koleszterinszintet és a szívműködésre is jótékony hatással van.

A fehér eper szabályozza a szervezet vércukorszintjét, és szintén segít a rákos elváltozások megelőzésében. A Hepatitis-C és a HIV vírusfertőzés kialakulását is akadályozza. Természetesen mindkettő bővelkedik vitaminokban, legfőképp C-vitaminban.

A gyümölcsöket elsősorban nyersen fogyasztjuk. Szedés után pár óráig érdemes csak tárolni, utána már veszítenek a zamatukból és változik az állaguk. Friss gyümölcsöntetekhez tökéletesek, illetve izgalmas gyümölcsleves készíthető belőlük. Felhasználhatjuk süteményekhez, kevert gyümölcsös sütikhez, pitékhez. Készíthetünk belőlük turmixot és fagylaltot is. 

A sötét gyümölcs kiváló színező tulajdonsággal bír. Nemcsak a nyelvünket és a kezünket színezi meg, hanem az ételeinket is. Ezért felhasználható szörpök, gyümölcslevek és lekvárok színezéséhez is. De nemcsak segédanyagként használható ezekhez, hanem kizárólagos alapanyagként is tökéletesen megállja a helyét. Meg befőtt is készíthető belőle. Tartósíthatjuk fagyasztással is, bár olvasztás után inkább már csak pépesített formában tudjuk felhasználni. Aszalható, így is tartósíthatjuk télire.

Nem tudom nem megemlíteni a pálinkát. Régen szinte minden háznál volt eperpálinka, ma már kuriózumnak számít. Rendkívül jellegzetes az eperfa gyümölcséből készített párlat illata és aromája. Likőrökbe is bátran csempésszünk faepret. Az eperfa fája rendkívül kemény, a fából leginkább hordót készítenek, amiben a pálinkát szokták tárolni. A fa friss levele megszárítva teaként használható, diabéteszes betegeknek ajánlják a fogyasztását.

Elsőre nem is gondoltuk volna, hogy ilyen sokszínűen használható ez a növény. Tegyünk vele egy próbát!