Egy üveg ketchup szinte mindenki hűtőjében ott lapul. Mára annyira „alapvető élelmiszerré” vált, hogy talán eszünkbe sem jutna az eredetét kutatni. Pedig izgalmas utazás, csapjunk is bele! 

Ázsiából ered és hal is volt benne egykor

Az őse egy fermentált halkrém volt, aminek első említése Kínában történt 544-ben. Ennek a „proto”-ketchupnek a receptje persze nem annyira étvágygerjesztő… Fogták a halak kiszedett, haszontalan belsőségeit, elásták a földbe, és hagyták szó szerint összerohadni. Később annyit finomodott az eljárás, hogy a halbelsőséget befőttes üvegbe tették jó sok sóval, majd kb. 50 nap múlva kész is volt a halkrém. A halat idővel zöldségekre, főleg szójababra cserélték, és a 18. századra jutott el Európába. A ketchup név maga is kínai eredetű.

Mikor megérkezett Európába, a séfek elkezdték variálni a receptet, így gyorsan megszületett a gombaketchup, ami a mai napig létezik és megvásárolható egyes országokban.

A paradicsomos variánst egy ideig orvosságként tartották számon

A kora 19. században a paradicsomketchup és a paradicsomszósz szinte ugyanazt jelentette, csak a ketchup kicsit tartósabb volt. Egy sor betegség ellen hatásosnak gondolták, például kolerára és emésztőrendszeri panaszokra is ajánlották. 

Be lehetett rúgni tőle

A legkorábbról fennmaradt paradicsomos ketchup recept 1812-ből származik. Ennek egyik érdekessége – ami sok későbbi, 19. századi receptben is megjelenik –, hogy az egyik legfontosabb hozzávalója a brandy. Még egy 1901-es recept szerint is minden egységnyi ketchup keverékhez hozzá kell önteni még negyedannyi vörösbort.

A 20. században az emberek ízlése az édesebb dolgok felé mozdult el, az alkohol és a cukor pedig nem működött együtt a receptben. Így tűnt el az alkohol a hozzávalók közül.

Meglepően könnyű otthon elkészíteni

Több receptet is találhatunk kis keresgélés árán. Csak paradicsom, fűszerkeverék, csili, fokhagyma, vörösborecet, vöröshagyma és barna cukor kell hozzá, érdemes otthon kikísérletezni a kedvenc verziónkat. 

Forrás: mashed