Luca napja igazán gazdag népszokásokban. Ennek talán az az oka, hogy a régi időkben nem december 13-án, hanem a téli napfordulókor ünnepelték, a téli és a nyári napfordulót pedig misztikus napoknak tartották, amikor az emberek és a szellemek világa átjárhatóvá vált. A népi hiedelmek egy része Lucát jóságosnak, másik része boszorkánynak tartotta. (Tegyük hozzá, hogy a népi hiedelmektől függetlenül december 13-a egy olasz, mártírhalált halt szent, Szent Lúcia emléknapja.) 

Varázslás, jóslás, tiltás? Igen, ez mind jellemezte Luca napját, érdekesség, hogy a női munkák (mosás, fonás, sütés, szövés…) voltak tiltólistásak, a hiedelem szerint ugyanis Luca rossz néven vette, ha ünnepnapján a nők dolgoztak. Varázsoltak jövendőbelit, megjósolták a következő év időjárását, állatszaporulatát, házasságkötéseit, haláleseteit. 

Mi a helyzet külföldön? Luca-nap a nagyvilágban.

Az egyik legnépszerűbb szokás a Luca-szék. Úgy tartották, hogy december 13-án igen erős a boszorkányjárás, így a Luca-napi hagyományok zöme is a boszorkányok ellen irányult. Ezen a napon fogtak neki a 3 lábú széknek. Minden nap csak egy kicsit dolgoztak rajta, hogy pont december 24-re készüljön el. Aki aznap ráállt, megláthatta, ki a boszorkány. 

Búzát is elkezdtek csíráztatni aznap, amely karácsony környékére borult zöldbe, ebből a jövő évi termésre jósoltak. Ahogy a Luca-naptárból (és a Luca-nap környéki időjárásból) a következő évi időjárásra következtettek. 

Végül említsük meg, hogy a halloweeni tökfaragáshoz hasonlóan Luca-tököt is faragtak az emberek. Kivájták, arcot formáztak neki és gyertyát tettek a belsejükbe, akárcsak a halloweeni töklámpásba. 

Ahogy Magyarországon, úgy számos külföldi kultúrkörben is ismert és népszerű Luca napja. A skandinávok például sáfrányos kalácsot sütnek ma: 

Luca cicája