Úgy tűnik, már jóval a mezőgazdaság megjelenése előtt sütöttek kenyeret a megőrölt gabonából.

A legfrissebb régészeti eredmények alapján őseink akár már 14000 évvel ezelőtt süthettek kenyeret, jóval a földművelés megjelenése előtt, erre engednek következtetni azok a kenyérmaradványok, amiket Északkelet-Jordániában találtak egy 2012 és 2015 között zajló feltárás során.

A vadászó-gyűjtögető natúf népcsoport lakóterületén ősi növények, gabona- és káposztafélék maradványai mellett, az általuk hátrahagyott tűzrakó helyeken apró rögöket is feltártak, amikről kiderült, hogy ősi kenyérmorzsáról van szó. Ezek korát körülbelül 14000 évesre teszik a tudósok, így minimum 3000 évvel korábbról származnak, mint a kenyér kialakulásának eddig általánosan elfogadott ideje.

Az egész mondjuk elég érdekes a paleo-diéta fényében, úgy tűnik ugyanis, hogy kenyeret már akkor is ettek, hiába zárják azt ki az étrendjükből most paleo-hívők.

Így történik a kenyérmentés háború idején a földeken – inspiráló felvétel!