Idén március 27-én kezdődött meg a pészah (peszách), a zsidó szabadság ünnepe, a hívők ekkor emlékeznek meg az egyiptomi kivonulásról. Az Egyiptomot sújtó bibliai tíz csapás közül az utolsó az elsőszülött gyermekek halála volt, ezt a csapást az izraeliek úgy kerülhették el, hogy házaikat bárányvérrel jelölték meg. Ezután engedélyezte a fáraó, hogy a zsidó rabszolgák elhagyhassák Egyiptomot, így az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásnak, az utolsó pedig a tengeren való átkelésnek állít emléket. 

A kovásztalan kenyér ünnepe

A pészah a szabadság mellett a kovásztalan kenyér ünnepe is. A kovásztalan kenyér, más néven pászka (macesz) a rabszolgák és szegények egyik legfontosabb mindennapi élelmiszere volt. A fogságból való szabadulás hirtelen jött, a népnek nem volt ideje tésztát keleszteni, ezért pászkát vittek magukkal, amely így összekapcsolódott a szabadság fogalmával. 

Az ünnep harmadik vetülete a klasszikus tavaszünnep. A pészah második napja az árpa aratásának kezdete, és ekkor fogtak bele az ómerszámlálásba is. Naponta egy-egy kalászt félretettek, amikor összegyűlt hét kalász, azokat kévébe fonták. Hét kéve után pedig az azt követő, tehát ötvenedik napon megtartották az új kenyér ünnepét, ebből alakult ki később a keresztény pünkösd.

Kovásztilalom

A pészah előtt a zsidó vallásúak alaposan kitakarítják otthonaikat, különös figyelemmel szabadulnak meg minden erjedésre alkalmas élelmiszertől, ezeket a pészah előtti napon elégetik. A tűzhelyeket és étkezésre használt tárgyakat rituálisan megtisztítják. 

A pészah előtti héten őrlik meg az addig gondosan tárolt gabonát is, amelyből a pászka készülni fog. Emellett adakoznak a szegények és rászorulók javára, hogy ők is részesülhessenek a pészahi lisztből. A pászka (macesz) csupán liszt és víz felhasználásával készül, nem tartalmaz semmiféle élesztőt, kovászt. 

Hámecnek, azaz kovászosnak neveznek minden olyan dolgot (természetesen főleg élelmiszert), amely gabonaalapú (búza, árpa, rozs, zab stb.), és összeállítása során legalább 18 percen keresztül érintkezik vízzel. Az európai zsidó közösség emellett a rizst, valamint az összes hüvelyest (pl. bab, borsó, lencsefélék, csicseriborsó) is felvette az ünnep tiltólistájára. 

Jellegzetes ételek

A pészah első (Izraelen kívül első két) éjszakáján a zsidó vallásúak különleges vacsorát tartanak, ez a széder. Nem „egyszerű” ünnepi vacsorát kell érteni alatta: szigorú rituálék határozzák meg – maga a széder szó is annyit tesz: „rend” – az áldástól és a kézmosástól kezdve egészen az Egyiptomból való kivonulás történetének felidézéséig.

A szédereste előtt sütik meg az ekkor feltálalt pászkát. Elkészítésére kevesebb, mint 18 perc jut, hiszen ha ennél több időn keresztül érintkezne a liszt és a víz, az már a kenyér megemelkedéséhez vezethetne, ami tiltott. Hasonló okokból az időt rabló díszítés sem engedélyezett ennél a kenyérnél. 

Az asztalra kerülő ételek pontos fajtáit az adott család tradíciója határozza meg, természetesen közös pont a hámec ételek tilalma. Jellegzetes fogásnak számít a maceszgombócos leves, a hal, a marha- és csirkehús, valamint a burgonya. Az este macesszel, keserűfűvel indul, majd gazdag lakomával és 4 pohár bor elfogyasztásával folytatódik. 

A macesz egyébként az egyik legsokoldalúbb alapanyag, a macaszdarából vagy maceszlisztből édes és sós ételek is készíthetők. A maceszgombócos leves lehet például aranyló csirkehúsleves, benne az elmaradhatatlan levesbetéttel. A húsétel köretének választhatunk macesztarhonyát, de akár meg is tölthetjük maceszes töltelékkel a húsokat. Desszertnek pedig maceszlisztből süthetünk édes, krémes tortát, süteményt. 

Források: time.com, wikipedia és Jewish Virtual Library