Míg egyes emberek könnyedén elrágcsálják a legerősebb csípős paprikát, addig mások a gyenge jalapenotol is könnyeznek. Ez a fűszer toleranciától függ,amely egyénenként eltérő. 

Állítólag a csípős ételek jók a szervezetünknek, a tudósoknak azonban csak ötleteik vannak arra, mitől függ, hogy valaki jobban tolerálja ezeket az ízeket. Az egyik ok lehet, hogy egyes emberek születésüktől fogva az átlagnál kevésbé érzékenyek a fűszerekre. A csípősséget a TRPV1 nevű szenzoros receptor érzékeli. A TRPV1 egy fehérje, mely fizikai hőmérsékletre adott válaszreakcióban nyílik ki, vagy akkor, ha tüzes molekulák (pl.:kapszaicin) kapcsolódnak hozzá. Ezért érezhetjük egy falat jalapenotól, hogy lángol a nyelvünk. Azok a génszekvenciák, melyek felépítik a TRPV1 proteint, minden embernél mások, így lehet az, hogy az egyes receptorok jobban reagálnak másoknál.

A másik verzió, hogy egy ember képes az ingerküszöbét feljebb tornázni azzal, hogy szándékosan csípős (és egyre csípősebb) ételeket fogyaszt. Ezzel érzéketlenné teszi a TRPV1 fehérjéit, így egyre több kapszaicint kell fogyasztania, hogy csípősséget érezzen.

Egy tanulmány egyenesen a személyiségtípushoz kötötte a csípősség tolerálását. A kutatásban azok a fiatalok, akik azt állították, hogy szeretik a fűszeres ételeket, többnyire szenzációhajhászok – keresik a kalandokat. A kutatók azt állították, az is lehetséges, hogy akik szellempaprikákat eszegetnek, pusztán mazochisták. Egyszerűen szeretik a csípős ízeket, hozzászoktak a fűszerekhez.

forrás: huffingtonpost.com