Van, aki alaposan átsütve szereti a húst, és van, aki inkább a nyersebb verziókra szavaz – ez idáig ízlés dolga. Az viszont nem kérdés, hogy a jól megsütött hús fogyasztása biztonságosabb, ezzel szemben nyers húst enni igencsak rizikós vállalkozás. Ételmérgezést ugyanis olyan ételek okozhatnak, amelyek baktériumokat, vírusokat és parazitákat tartalmaznak. Jó hír, hogy ezek mind elpusztulnak hőkezelés hatására, így nem érdemes megkockáztatni a nem csupán kellemetlen, hanem egyben veszélyes fertőzés kialakulását.

Milyen baktériumokat tartalmazhatnak a húsok?

A marhahúsban gyakran fellelhető E. coli baktérium, Staphylococcus és lisztéria. A csirkehús sem jobb ebből a szempontból, sőt a lista még szalmonellával is kiegészül, hasonlóan a sertéshúshoz.

A darált húst mindig alaposan főzzük, süssük meg!

A legtöbb baktérium a hús felszínén található. Ha viszont ledarálják a húst, nem nehéz kitalálni, hogy a kártékony baktériumok szépen elkeverednek az egész masszában. Ezeknek elpusztítására pedig az egyetlen módszer a hús alapos átsütése.

Nem számít, ha fagyasztjuk…

Első hallásra valósnak tűnhet, hogy a fagyasztott hús biztonságosabb, ám sajnos ez mégsem igaz. A fagyasztási folyamat ugyanis nem csupán a húst tartósítja, hanem a betegségeket okozó mikroorganizmusokat is. Árulkodó tény, hogy a kutatók a laboratóriumokban fagyasztva tartják életben a különböző mikroorganizmusokat, tehát a hideg egyáltalán nem árt a kórokozóknak.

Biztonságos-e, ha véresen kérjük a steaket?

Elterjedt álláspont, hogy a véresre elkészített hús már biztonságos, hiszen rásült a kéreg, azonban ezt nem jelenthetjük ki 100%-osan. Az ipari állattartásban ugyanis széleskörűen elterjedt az antibiotikumok használata, ennek egyik következményeként az állatok húsa sokkal keményebb lett, mint korábban. Emiatt pedig a vágóhidakon gyakran úgy puhítják a húst, hogy fémpengékkel vagy tűkkel szurkálják meg feldolgozás közben. Ezáltal a baktériumok a hús felszínéről bekerülnek annak belsejébe, így aztán ha csak gyorsan kérget sütünk a külsejére, a belső részekbe került mikroorganizmusok nem pusztulnak el.

Kockázatmentes húsfogyasztás

A nyers vagy véresre elkészített hús elfogyasztása persze nem jelent automatikusan ételmérgezést, de a fertőzés kockázata mindenképpen megnövekszik. A kockázat megszüntetésének egyetlen módja az, ha olyan hőmérsékleten készítjük el a húst, amelyen már biztosan elpusztulnak a kórokozók. A friss marha, bárány, borjú, sertés és sonka esetében ez 65 °C. A darált húsnál és egyéb keverékeknél ez már 70 °C, a szárnyasoknál pedig 75 °C. A megadott hőmérsékleteket nem a felszínre kell érteni, hanem a legvastagabb szelet közepének is el kell érnie, töltött húsok esetén pedig a tölteléknek is.

Mi a helyzet a tatárbeefsteakkel?

Több olyan étel létezik, amelyek esetén a húst nyersen, hőkezelés nélkül fogyasztjuk, ilyen a tatárbeefsteak, a sashimi és a carpaccio. Mivel elterjedt fogások, ezért joggal hihetnénk, hogy valamiképpen biztonságosak is, de ez sajnos nincs így. Nem áll rendelkezésünkre olyan módszer, amely a nyers húst garantáltan kórokozómentessé teszi, így az ilyen ételek fogyasztása biztosan nem ajánlott azoknak, akik eleve hajlamosabbak gyomorbetegségekre.

Forrás: mashed