Marton Adrienn-nel, Pataky Péterrel és a hét gasztrobloggerrel mostantól még ízesebb az élet

A MÉRTÉK a lényeg – amit a szénhidrátokról tudni érdemes

2020. október 16.

Napjainkban az egészséges életmód divattá vált. Kis túlzással bármerre járunk, az egészséges táplálkozást és életmódot megcélzó termékekbe botlunk, ez pedig a magyar emberek egészségi állapotát tekintve örömteli tendencia. Ugyanakkor nagyon sok tévhit és helytelen információ is kering a köztudatban, ami nagyon megnehezíti a téma iránt érdeklődők helyzetét. Itt az ideje, hogy rendet rakjunk a fejekben!

Minden hiedelemmel és tévhittel ellentétben megfelelő mennyiségben a szénhidrátoknak nagyon is fontos szerepük van szervezetünk működésében. Sőt, abban minden szakértő egyetért, hogy a legnagyobb mennyiségben elfogyasztandó tápanyagcsoportot a szénhidrátoknak kell kitenniük. Ez a teljes napi tápanyagigény 58%-át jelenti, átlagosan 300–400 grammot.

Na de mi is az a szénhidrát?

A szénhidrátok energiaforrásként funkcionáló két csoportját a cukrok és a keményítő alkotják. Mindkét szénhidráttípus grammonként 4 kcal energiával látja el a szervezetet. (Ugyanekkora mennyiségű zsír 9, míg ugyanennyi alkohol 7 kcal-val!) A szénhidrátok harmadik nagy csoportját a rostok alkotják, melyeknek ugyan az energiaellátásban nincs szerepük, de számos más fontos élettani feladatuk van.

Cukrok: közellenség vagy fontos tápanyagforrás?

A cukor a szénhidrátok – azon belül is az egyszerű szénhidrátok – csoportjába tartozik. A szénhidrátok szervezetünk fő energiaforrásai, az izmok, valamint az agy legfontosabb tápanyagai. Ezen kívül részt vesznek a szövetek és a szervek felépítésében és működésében is.

A cukrok családjába a répa- és szőlőcukor, a gyümölcs- és tejcukor, valamint a malátacukor tartozik. Egyre többet olvasunk az úgynevezett izocukorról is, amely tulajdonképpen nem más, mint kalóriaértékkel rendelkező cukorszirup, egy 100%-ban természetes édesítőszer. Glükóz, fruktóz és más cukrok vizes oldata. Európában elsősorban kukorica- és búzakeményítőből állítják elő. Fő felhasználási területe, ahol főként répacukor kiváltására használják: szénsavas üdítők, szörpök, gyümölcslevek, dzsemek, tejtermékek, likőrök, édességek.

Az élelmiszeripar is gyakran használja fel a cukrot különböző szerepekben: felhasználásától függően lehet ízesítő-, tartósító- vagy sűrítőanyag, illetve az élelmiszerek (pl. kenyér, sütemények) szép barna színének, kellemes ízének és jó állagának kialakításában is fontos szerepük van a cukroknak.

Nagyon nehéz egyértelmű összefüggést találni egyes élelmiszerek, élelmiszer-összetevők fogyasztása és az elhízás között. Abban viszont a tudósok nagy része egyetért, hogy nem maga az élelmiszer vagy az élelmiszer-összetevő, hanem a túlzott energia-bevitel – függetlenül annak forrásától – az, ami a túlsúly kialakulásához vezethet abban az esetben, ha azt nem ellensúlyozza megfelelő mennyiségű fizikai aktivitás.

Miért szeretjük a cukrot?

A cukor fogyasztása kiváltja például az úgynevezett boldogsághormon – a szerotonin – termelődését, ezért is leszünk „függők”. De nagyon sokszor gyermekkorban keresendő a függőség kialakulásának oka. Ugyanis ha a szülő jutalmazási céllal vesz gyermekének édességet, hamar kialakul egy tanult viselkedésforma, ami az édes ízt, a cukrot az örömérzéssel köti össze.

A MÉRTÉK a lényeg!

A cukor szinte minden élelmiszerünkben megtalálható természetes formában (pl. tejcukor, gyümölcscukor). A probléma nem a természetes formában előforduló cukor fogyasztásával van, hanem a hozzáadott cukorral. Kutatók szerint a napi hozzáadott cukor mennyisége nők esetében maximum 25, férfiaknál maximum 38 gramm lehet ideális esetben. Ennek sajnos a többszörösét vesszük magunkhoz.

Mit tehetünk a hozzáadottcukor-bevitelünk csökkentése érdekében? Vásárláskor nézzük meg alaposan az adott élelmiszer tápanyagtáblázatát, ahol minden esetben feltüntetik a szénhidráttartalom alatt a cukortartalmat is. Az élelmiszercímkéken a hozzáadott cukorra utalnak a következő elnevezések: glükóz, dextróz, maltodextrin, méz, fruktóz, szacharóz, nádcukor, répacukor, agavé szirup, pálmacukor, szőlőcukor, invertcukor, glükóz-fruktóz szirup, melasz, karamell.

A táplálkozástudomány egyik alaptételének számít, hogy a teljes étrend szolgálhatja csak az egészséget, nem szabad egy-egy élelmiszert „egészségtelennek” megbélyegezni, és teljesen kizárni az étrendből. Könnyen belátható, hogy sokkal fontosabb a tiltásnál az, ha megtanuljuk mértékkel fogyasztani a szénhidrátokat.

Megosztom barátaimmal

Szerkesztőink kedvencei

7 napos terv a cukorbevitel csökkentésére

7 napos terv a cukorbevitel csökkentésére

A kis lépések visznek messzire

Napi ajánlatunk

Top videók

Túrós-mustáros csavart rúd

Hétvégére vagy akár a gyereknapi bulira?

Harcsaburger

Kaporral és olajbogyós szósszal, finom harcsafiléből.

Sós rétesszendvicsek

Klasszikus szendvics helyett jöhet rétes uzsonnára?