Nagy port kavart a héten a hír, hogy a McDonald’s szeptember 1-től pénzt kér azért, ha a vendég elvitelre kéri a rendelését. Mindez nem csak az étteremben rendelőket, de a McDrive-ban fogyasztókat és a házhozszállítást kérőket is érinti. Napokkal később a KFC is bejelentette, hogy mostantól ők is plusz tételként számolják fel a csomagolást, a Burger King pedig megvédte a jelenséget. 

Pró: többletköltség és környezetvédelem

A gyorséttermek a „megnövekedett költségekre” hivatkoznak, hiszen számukra többletköltséget jelent, ha papírszacskókat és pohárfedőket kell biztosítaniuk annak érdekében, hogy a rendelés a szállítás során is megőrizze épségét. Mindez pedig most, a cellulóz iránti növekvő kereslet és a drasztikus papírár-emelkedés mellett mindez már jelentős költség, ami hat a profitra is. 

A csomagolás megfizettetése emellett persze egyfajta környezetvédelmi extradíj is, elvégre a csomagolással lényegesen jobban nőtt az ökolábnyomunk, hiszen jelentős szemétmennyiség is keletkezik. Több csomagolás, több papír – és rosszabb esetben, más éttermeknél: műanyag –  ami aztán a kukában köt ki, és ki tudja mennyi idő, amíg felbomlik. A fenntarthatósági szempontból vett cél tényleg az volna, hogy minél kevesebb csomagolással, helyben fogyasszuk el a rendelésünket, amikor csak lehet.

Sok minden változhat 20 éven belül: Dobozos víz, kakaó, sör, bor… – ez vár ránk hamarosan

Kontra: a 15 százalékos infláció és a kérdés: hol a határ?

A vásárlókat persze felháborítja a 15 százalékos inflációs hullám világában még egy plusz költség. Volt, aki a McDonald’s posztja alá nyíltan beírta: „Jól van, akkor mostantól zacskóval járok majd a Mekibe is, jó magyar szokás szerint, és majd lapátolom bele a tálcából a kaját, amit kifizettem” – a kommentet több százan lájkolták. Hiába, a magyarok nem csak árérzékenyek, de sokan elvi alapokra is helyezik a gyorséttermi fogyasztás lényegét, ami ugyebár a spórolás is volna a hagyományos éttermekhez képest.  

Emellett felmerül az a kérdés is, hogy ha a többletköltségekre hivatkozva pénz kérhető az elviteles zacskókért, akkor mikor jön el a pont, amikor plusz pénzt kérnek majd a gyorséttermek 

• a vécéhasználatért,
• akkor, ha fűtőtest mellé ül a vendég
• ha egyesek só nélkül kérik a krumplijukat, és ezért újabb adagot kell sütnie a személyzetnek, 
• ha sötétedés után érkezel, és ezért a villanyokat már mind fel kapcsolni az étteremben. 

Elvégre ezek is plusz költségek, de a vállalkozásoknak ezekkel – akár a csomagolással – minden esetben számolniuk kell. Hol van hát a határ?

A kérdés jogos – ti mit gondoltok? 

Vajon mennyibe kerülhet egy McDonald’s éttermet nyitni?