Biztosak vagyunk benne, hogy aki így tavasz táján életmódváltásra adja a fejét, az valószínűleg a mediterrán étrend követésén is elgondolkozik. Jön a nyár és a jó idő, mediterrán hangulatba kerülünk, ehhez pedig pont megfelelő az olasz, spanyol és francia ízeket idéző étrend. Mi viszont azt javasoljuk, hogy hiába repít „didergős” tájakra, vessetek egy pillantást a „nordic diet”-re, azaz az északi, skandináv alapokon nyugvó diétára, vagyis sokkal inkább táplálkozási módra is.

A mediterrán étrend évek óta hatalmas sláger, alapját az adja, hogy a mediterrán országok lakosai hosszú, egészséges életet élnek. Az utóbbi időben viszont egy másik európai régió táplálkozási szokásai is egyre népszerűbbé váltak. Dániában, Izlandon, Norvégiában, Svédországban és Finnországban nagyon alacsony az elhízott emberek aránya, és ez a tény a diétaőrült amerikaiaknak is feltűnt.

Így aztán fokozatosan kezdtek megjelenni az „új skandináv ételeknek” nevezett fogások a divatos éttermek étlapjain. Ezek az ételek leginkább helyben termesztett zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonákat, egészséges zsírokkal teli halakat, bogyós gyümölcsöket és hüvelyeseket tartalmaznak. A hangsúly a zöldségekre és a jó zsírokra kerül, a többi alapanyag pedig inkább csak kiegészítésnek tekinthető.

Az északi étrend nem csupán éppen olyan egészséges, mint a mediterrán táplálkozás, hanem sokkal környezetkímélőbb is, ennek fő oka a szezonalitás előtérbe helyezése. Hiszen ha előbbit nem „őshonosként” próbáljuk követni, jó eséllyel beleesünk abba a csapdába, hogy nyári alapanyagokat – például paradicsomot, uborkát – vadászunk a tél közepén. Mondanunk sem kell, így környezetünknek és egészségünknek egyaránt ártunk. Az északi táplálkozási módszer ezzel szemben nem követeli azt, hogy szezonon kívüli alapanyagokat fogyasszunk. Ha éppen káposzta, brokkoli vagy retek kapható a piacon, nyugodtan dönthetünk mellettük, csak legyenek a zöldségek túlsúlyban a tányérunkon. Éppen ezért még a pénztárcánkat is kíméli.

Egy másik lényeges különbség a mediterrán és skandináv étrend között az, hogy az előbbi sok-sok olívaolajat használ, az utóbbinál viszont fő növényi zsiradékként a repceolaj jelenik meg. Ugyan mindkettő gazdag omega-3 zsírsavakban, ám a repceolajban kevesebb a telített zsír.

Forrás: the kitchn