A köztudatban az a hit él, hogy a növényi étrend csakis egészséges lehet. Nyilván nem bátorít senki a hírhedten mérgező, nyers zöldségek fogyasztására – és vannak olyan fajták is, amelyek egy bizonyos főzési idő után válnak csak ehetővé. Határesetnek számítanak a hüvelyesek: a lektin tartalmú növények többek szerint súlygyarapodást, gyulladást és krónikus betegségeket is okozhatnak. Arra persze még nincs elég tudományos bizonyíték, hogy melyik zöldség milyen mértékben lehet ártalmas, viszont sok babféle igenis tápláló eleségnek számít.
A Növényi Paradox Étrend (Plant Paradox Diet) című könyv szerint az úgynevezett „egészséges” ételek is számos veszélyt rejthetnek. Steven Gundry szerző azt állítja, hogy hizlaló és megbetegítő jellege van a lektint tartalmazó zöldeknek: az egykori szívsebész sok probléma forrásaként tekint ezekre a szénhidrát-kötő fehérjékre. A dologban lehet logika, ugyanis azok, akik már meglévő emésztési gondokkal küzdenek, látványosan jól reagálnak a lektin-mentes étrendre.
Ezt a fehérjét nem csak a bab tartalmazza, de több hüvelyes, gabonaféle és a burgonya rokonságában tartozó paradicsom, illetve a padlizsán is. Toxinokról van szó, melyeket a növény azért állít elő, hogy védje magát a kórokozóktól. Elfogyasztva ugyanis ártó hatást tulajdonítanak némelyiknek. Vannak persze tápláló lektinfélék is, melyek rosttal, vitaminnal, ásványi anyagokkal és antioxidánsokkal látják el a szervezetet. A nyers vesebab – ami sütve-főzve igazi szuperkaja – tartalmazza a PHA (phytohemagglutinin) nevű lektint, ami nagy mennyiségben komoly veszélyt jelent. A megfelelő hőkezelés elpusztítja az egészséget fenyegető fehérjét, és tökéletesen tápláló menüt kapunk eredményül. Az olyan gabonafélékben, melyekben glutén található, olykor kimutatható a lektin is. Akik gluténérzékenységgel, esetleg más autoimmun betegséggel élnek, azok egyébként is gluténmentesen igyekeznek táplálkozni – ám a többség számára ez a fehérje-duó teljesen biztonságosnak számít. Erre rímel a lektin-diéta is – akik úgy tapasztalják, hogy jobb az emésztésük e nélkül a fehérje nélkül, azok ki is fogják iktatni a forrásokat.

Ide kapcsolódik: Őrület, hányféle bab létezik, ismerj meg minél többet!

A Növényi Paradox diéta két változata alakult ki: az egyik egy alacsony szénhidrátos, magas zsírtartalmú opció, mely elsősorban a rákbetegeknek kedvez, és némileg hasonlít a paleo étrendre. Aki daganatos betegséggel küzd, vagy csak nyitott a paleóra, az is mindenképpen konzultáljon az orvosával, mielőtt drasztikus életmódváltásra készül. Ez a diéta sem hivatott meggyógyítani a rákos elváltozást!
A másik egy háromnapos méregtelenítő program, mely a lektin-mentesség előnyeit engedi kipróbálni. Könnyű tornával és minimum két liter víz vagy tea fogyasztásával párosul a detox, amit ha igazán hatékonyan szeretnénk abszolválni, akkor kerüljük a tej, tojás, cukor, magvak, gabonák, burgonyafélék, szójatermékek, illetve a magolajok fogyasztását. Dr. Gundry szerint a szervezetünk így megtisztul, és kellően be is áll a hosszútávra tervezett lektin-mentes étrendre.
De akkor mi marad, amit ehetünk? A doki javasol tápláló ennivalókat: minél természetesebben tartott állatok húsát, vadon fogott halat, illetve vadkender-termékeket, köztük a kenderfehérje-port. Keményítő- és gabonamentes falatok is akadnak – édesburgonya, főzőbanán, karórépa, pasztinák és paleo-kenyerek, wrap-ok. Magvakból szintén csipegethetünk: pekán- és makadámdió, mogyoró, szezám- és kendermag, illetve dió ajánlott. Zöldségek közül a gomba, brokkoli, spenót, kelbimbó, spárga, répa, cékla, kelkáposzta, okra, káposzta, retek és nopal-kaktusz bátran kerülhet a tányérra. Tejtermékek közül a kecske, illetve az organikus joghurt, krémsajt és brie gond nélkül befér a menübe. Zsírokból pedig olyat keressünk, ami szabadtartású állat vaja, illetve olíva, kókusz és avokádó olajban gondolkodjunk. Gyümölcsből csak bogyósokat eszegessünk: fél csészényit egy nap, és a diófélékből is 75 gramm legyen a napi limit. Tehéntejből csak az A2 jelölésű jöhet számításba, annak összetétele miatt.
Amik „tiltólistásak”, a fent említetteken túl: minden szójakészítmény, kukorica, popcorn, tészták, quinoa, rizs, zab, tök-, chia-, napraforgómag, földimogyoró és kesu. A legtöbb gyümölcs, illetve az uborka, a cukkini, a tökök, a kaliforniai paprika, görög joghurt, túró, repceolaj. Ha kimagoztuk és meghámoztuk, akkor azért lecsúszhat egy-egy paprika, paradicsom vagy uborka.
Ha a keményítőt kiiktattuk, akkor viszont figyeljünk oda a bevitt életek mennyiségére: sok fehérjét és egészséges zsírt juttatunk viszont a testünkbe, melyek a teltségérzetet adják. Így megeshet az, hogy jóllakottan érezzük magunkat, annak ellenére, hogy valójában viszonylag kevés kalóriát vittünk be. A hozzáadott cukroktól és feldolgozott élelmiszeripari termékektől szintén búcsút vettünk, ami ugyanígy nagy kalória-kiesés; ettől az inzulin-érzékenységünk javulni fog, akárcsak az emésztésünk. A lektin-érzékenyek nem jól reagálnak a hüvelyesekre: a bélbaktériumokat és a bélfalat is megviseli, ha ez a fehérje jut a rendszerbe – hasmenés, gyengülő immunrendszer, növekedési és bőrproblémák is jelentkezhetnek. Az autoimmun betegséggel küzdők – IBD, gluténérzéenység, Hashimoto – is megkönnyebbülhetnek, ha kiiktatják a lektint.
A paradox étrend árnyoldala viszont, hogy így sok olyan tápláló hüvelyestől is elesünk, melyek áztatással és főzéssel teljesen ártalmatlanná válnak; illetve nagyon drága dolog az organikus élelmek beszerzése.

Erről se maradj le:

Tegyük változatosabbá a köreteket: kölest, hajdinát, árpát a tányérra!

Perzsa
Forrás: healthline.com