Szaturnália számíthatott az eredeti karácsonynak?

Szaturnália, azaz az ókori római fesztivál az év legjobban várt hete volt, decemberre, a téli napforduló idejére esett. Szaturnusz isten tiszteletére tartották, aki többek közt az idő és a mezőgazdaság istene volt. Ilyenkor senki se dolgozott, még a rabszolgák sem, fenyőkoszorúkkal, ünnepi gyertyákkal díszítették fel az emberek otthonaikat, nagy eszem-iszomokat tartottak, és ajándékokat adtak egymásnak. Amikor a Római Birodalom átvette a keresztény vallást, ezeknek a szokásoknak a nagy része a karácsonyi ünnephez lett csatolva.

Tényleg december 25-én született Jézus?

Nincs konkrét bizonyíték arra, hogy Jézus decemberben született volna, csak halála után évszázadokkal kezdték a születését ekkor ünnepelni. Még a Biblia alapos tanulmányozása után is inkább arra lehet következtetni, hogy valamikor tavasszal született (a pásztorok tavasszal foglalkoznak a nyájukkal), és valószínűleg a rómaiak választották december 25-ét, hogy összekössék az ünnepet saját ünnepségükkel, abban bízva, hogy így a pogányok jobban elfogadják az új vallást.

Ki volt a Mikulás eredetije?

Szent Miklós a 3. századi Törökországban született pap volt, aki arról vált híressé, hogy járta az országot, és segített a betegeknek és a szegényeknek. December 6-a az ő halálának évfordulója, ezért ünnepeljük akkor a Mikulást.

Miért készítünk fatörzs tortát? 

A vaskorszakban lett elterjedt szokás, hogy hatalmas fatörzseket égettek újévkor, az évezredek során ebből alakult ki a híres desszert.

Honnan ered a fagyöngy alatti csók babonája?

Valószínűleg a skandináv mitológiából. Frigg, a szerelem istennője egy monda szerint megígérte, hogy megcsókol bármilyen lényt, aki vagy ami áthalad az alatt a fagyöngy alatt, amely segítségével sikerült feltámasztani halott fiát, Baldurt. A kelta druidák a fagyöngyöt a termékenység szimbólumának is tartották.

Rudolfot, a rénszarvast egy ügyes marketing hadjáratnak köszönhetjük

1939-ben a hatalmas amerikai áruház, a Montgomery Ward kitalálta, hogy készítenek egy karácsonyi mesekönyvet az odalátogató gyerekeknek. Robert May kapta a feladatot a mese megírására, és inspirációnak lánya rénszarvasimádatát, valamint saját kellemetlen gyerekkori emlékeit használta fel (félős, visszahúzódó gyerek volt, akit sose hívtak játszani a többiek). Több mint 2 millió példányt osztottak szét a könyvecskéből, és a karakter gyorsan a karácsonyi folklór része lett.

Egy aranyos hidegháborús történet

1955-ben, a hidegháború csúcsán, az Észak-Amerika légvédelmét koordináló parancsnokágon megcsörrent az egyik tábornok telefonja. Félve emelte fel a kagylót – országa felé tartó szovjet bombázókat vizualizálva –, de csak egy fiatal fiú volt, aki érdeklődött, hogy tényleg ő-e a télapó. A számot tévedésből hozta nyilvánosságra egy újság, mint a helyi télapó forródrót számát, de nem maradt ennyiben a történet. Ettől kezdve az Észak-amerikai Légvédelmi Parancsnokság hivatalosan vállalta a feladatot, hogy kiterjedt radar- és műholdhálózatával figyelemmel kíséri, merre is jár pontosan a télapó. Manapság 1500 katona és önkéntes áll készen minden karácsonykor az érdeklődő telefonok megválaszolására.

Mi történt még karácsonykor a történelem során?

800-ban III. Leó pápa Nagy Károlyt császárrá koronázta, 1814-ben a genti békével véget ért a brit–amerikai háború, 1968 szentestéjén pedig az Apolló–8 asztronautái első emberekként megkerülték a Holdat.

Amikor leállt a háború karácsonyra

1914. december 7-én az I. Világháború kitörése után 5 hónappal XV. Benedek pápa fegyverszünetet javasolt karácsonyra. A tábornokok mindenhol figyelmen kívül hagyták a kérdést, de a lövészárkokban harcoló csapatok már nem annyira. Ahogy leszállt az éjszaka 24-én, karácsonyi dalokat lehetett hallani a lövészárkokból kiszűrődni. Másnap reggel fegyvertelen német katonák mentek át a brit oldalra boldog karácsonyt kívánni. Közös ünneplés és focimeccs kezdődött a szemben álló felek között. A rövid karácsonyi békét számos filmben megörökítették azóta, bemutatva, hogy a legsötétebb órákban sem veszítik el az emberek emberségüket.

Forrás: history.com