Fogyasszuk szárazon, zselésen vagy nyersen – a vörösmoszat csurig van vassal, jóddal és magnéziummal. Ha táplálkozásunk szerves részévé szeretnénk tenni a tengeri növényeket, akkor érdemes tanulmányozni az előnyeiket és az esetleges kockázatokat is, amivel járhat a csipegetésük. Az internet nagyon felkapta mostanában a vörösmoszatot: a Pinteresten 2020-ban 380 százalékkal nőtt meg erre a kifejezésre az érdeklődés. Ez nem kis részben köszönhető Kim Kardashian azon tweetjének, melyben smoothie összetevőként magasztalja ezt az alapanyagot. A tengeri füvek piaca is nagyot ugrott 2018 után: a spirulina kezdte a sort és most a vörösmoszat lett az új szuperkaja – mely folyamatban közre játszik az is, hogy a növényi alapú étkezést is egyre többen választják. A kevés kalóriát tartalmazó moszat remekül működik levesben, turmixban, de még chia pudingban is megállja a helyét. 

A különösebb ízzel nem rendelkező vörösmoszat egy algaféle, melyet északon az Atlanti-óceán mindkét partján fellelhetünk, de a Karibi-térségben is akad belőle. A jód természetes forrása, mely a pajzsmirigy funkciók számára elengedhetetlen mikrotápanyag; illetve bőven vehetünk fel belőle vasat is, ami a fizikai és lelki egészség egyik kulcsa. A legtöbb táplálékkiegészítőben vörös színű ír moszatot találunk, de az is előfordul, hogy alga vagy tengerifű névvel látunk zöld, lila, fekete, illetve sárga termékeket. Ez a megjelenési sajátosság a növény termőhelyén is múlhat – van, aki a „vadon” szedettre esküszik – ami a sós vizű medencében tenyésztett verzióhoz képest akár előnyösebb is lehet. Egyelőre kevés az adat arról, hogy van-e lényeges különbség ebből a két forrásból származó növény között. Az biztos, hogy a fogyasztásuk egyelőre pozitív hatásúnak tűnik az emésztésre, a vércukor szintre, a sejtek és a szívünk egészségére is. Ám több kutatás készülhetne még, a fentieket alátámasztandó.

Ez is érdekelhet: Szuperételek, amikről nem is gondoltad volna 

Fogyni vágyóknak nem árt tudni, hogy a karragén nevű poliszacharidok forrásáról is beszélünk, melyek slankítanak, ugyanis teltségérzetet adnak. Mellesleg prebiotikumként sem utolsók: a jó bélbaktériumokat táplálják. Egy 2015-ös tanulmány szerint az idegeknél szintén beválik a moszat; és még Parkinson-kór esetén is bevethető. Húsz evőkanál (azaz 100 gramm) moszat biztosítja a napi vas szükségletünk felét, ami bevitelre főleg a vegánoknak és vegetariánusoknak kell ügyelnie. Ugyanis a nagyobb vastartalmú ételek közül főleg az osztriga, a vörös-, illetve a csirkehús ajánlott. Ekkora adag alga a magnézium igényünk harmadát is hozza, és jód forrásként is kiváló, ám ez utóbbinál a mennyiséggel csínján kell bánni. Ha túl sokat ennénk belőle, az bizony pajzsmirigy-gondokhoz vezethet. Felnőtteknek a napi adag ne legyen több 150 mikrogrammnál; ha túllépnénk – például ha gyakran 286 volna ez az érték – az már garantáltan megbetegítene: többek közt gyomorpanaszok és gyenge pulzus formájában. Ráadásul nagyobb mennyiségű nehézfém is kerülhet így a szervezetünkbe.
A reggeli smoothie-nkba mehet pár kanál moszat, de levesbe, házi fagylaltba, almaszószba vagy pudingba szintén keverhetünk belőle. Vannak szép számmal receptek, melyekben zselés formát említenek – ez annyit tesz, hogy a szárított verzióból szűrt vízbe áztatunk egy éjszakára. Hogy a hűtőben meddig áll el a gél, arra nincs elég adat – saját felelősségre hagyjunk csak maradékot.

Perzsa

Forrás: thehealthy.com

Kapcsolódó témánk:

5 legfinomabb tengeri herkentyű