Megosztó, mint a mazsola; az emberek vagy szeretik vagy imádják. Nincs átmenet. 

Sokan úgy gondolják, nincs is benne hús, max darált körömköz és/vagy aprított fülcimpa belső. Az igazság azonban az, hogy létezik kifejezetten jó minőségű párizsi is, ami klasszikusan egyébként sertés-, marha- vagy baromfihúsból, esetleg ezek keverékéből készül.

A meghatározás szerint homogénnek, nagy átmérőjűnek és kereknek kell lennie. Leginkább sváb területeken találkozhatunk hasonló húskészítményekkel, de ilyesmi termékek a világ szinte minden táján megtalálhatóak; angol nyelvterületen Bolognának hívják, Hollandiában Boterhamworst néven ismerik, a svédek Falukorvként futtatják, Ausztriában pedig hozzánk hasonlóan Pariserként aposztrofálják. Nehéz lenne tehát rásütni, hogy hungarikumról lenne szó.

Eredete homályba vész, de történelmileg a 19. század közepén már használták magyar forrásokban a “parizer”, “parizerwurst”, “pariserwurst” vagy “párizsi kolbász” megnevezést. Irodalmi értekezések szerint ekkoriban rengeteg német betelepülő volt az országban, és igen jelentős volt a francia hatás. Érdekességképpen ekkoriban épült a Párizsi Nagy Áruház is, szóval könnyen lehet, hogy az akkori divat keze vastagon benne van a dologban.

Mindenesetre a legvalószínűbb, hogy a párizsi kolbász (Pariser Wurst) magyar fordításából rövidült le.