A kertből nyerhető egyik legegyszerűbb komposzt maga a levágott fű. Halmozzuk a virág- és földes ágyások tövébe, így a talaj tovább megőrzi nedvességtartalmát, ezáltal növényeink fokozatosan jutnak majd tápanyagpótláshoz. Arra figyeljünk, hogy a fűtenger ne legyen vastagabb, mint 3-5 cm, mert akkor könnyen berohadhat!

A bolti oldatok és egyéb készítmények jók, de sokszor rengeteg vizet kötnek meg, ami nem minden esetben ideális. Vannak növények, amelyeknek kifejezetten árt, ha folyamatosan nedves a talajuk. A levendula vagy az oregánó például kifejezetten a száraz földet kedvelik. 

Fotó: 123 RF

Komposztot szinte bármilyen otthoni bio hulladékból készíthetünk (például zöldségek héja), de a legegyszerűbb, ha kávézaccot összekeverünk zúzott tojáshéjjal. A kávézacc bővelkedik nitrogénben, valamint a benne található foszfor- és káliumtartalom is a növények nagy barátja. Ráadásul kedvünkre alakíthatjuk ezen elegy arányait; mediterrán növények – mint a fent említettek, de ide sorolható még a rozmaring is – esetében, vagy azon fűszereknél, amelyek jobban kedvelik a szárazságot, a tojáshéj legyen túlsúlyban! Azok a növények viszont, amik több vizet igényelnek, kapjanak többet a zaccból és kevesebbet a héjból! Így tulajdonképpen bármilyen növény igényeit ki tudjuk elégíteni, fontos azonban, hogy a kávét először mindig szárítsuk ki a szabad levegőn. Hívhatjuk ezt nagyanyáink jól bevált praktikájának is. 

További pofonegyszerű tippek: 

A burgonya főzővize szintén jól hasznosítható trágyaként, köszönhetően a főzés közben kioldódott vitaminoknak. Ugyanígy az állott ásványvizet se öntsük ki! Ami nekünk már poshadt víz, növényeinknek tökéletes ásványianyag-pótlás.