Sokféleképp variálható és pillanatok alatt elkészül: Mentás zöldborsókrém Luca-módra
Kristóf konyhája az Ízes élet hasábjain ebben a hónapban olyan recepteket ismertet meg veletek, amelyek bár igazi ínyencségek, a sarki boltban is könnyedén bevásárolhattok hozzájuk. Ez a zöldborsókrém nem más, mint bizonyíték arra, hogy az igaz barátságok határtalanok, és hogy az étel pont olyan, mint a szeretet: örökre összeköti az embereket. Az eredeti receptet – citrommal, olívaolajjal – tel avivi barátnőm, Seres Luca álmodta meg, majd én csakhamar hozzáadtam a mentát, és így tálalom tel avivi lakáséttermünk brunch-ain. A zöldborsókrém-evolúció következő szakasza akkor köszöntött be, mikor Wertheimer Kinga barátnőm – hivatásos földimogyoró rajongó – beledarált a krémbe egy adag pirított, sós mogyit, így megszületett a vegán szendvicskrémek királynője, a tunki-tunki, amely mára számos piacon kapható. Három muskétás – és egy örökké variálható recept.
Hozzávalók
2-4 főre- 1 csésze (2 és fél decis pohár) fagyasztott, felengedett, vagy konzerv, lecsöpögtetett, esetleg friss zöldborsó
- 4 evőkanál olívaolaj
- 1 marék menta – frissen a legjobb
- só, bors
- fél citrom leve
Elkészítés
A zöldborsót és a mentát egy robotgépbe, vagy egy keverőtálba öntöm, és botmixerrel, vagy a konyhai robotgéppel krémes pürévé aprítom – a botmixer ebben az esetben (is) elengedhetetlen, bevallom, én kettőt is tartok arra az esetre, ha az egyik konyhai serénykedés közben tönkremenne.
Belekutyulom az olívaolajat, belefacsarom a citrom levét, sózom, borsozom, majd még egy párat pörgetek rajta – míg homogén masszát nem kapok.
Csinos kis tálban teszem az asztalra – tunkolható kenyérrel vagy pitával, mint a humusz, de még egy gnocchi-fogásnak is jól áll édes-krémes tésztaszószként.
Extra tipp: aki nem rajong a mentáért, bazsalikommal is kipróbálhatja, szuperül áll neki, de a Kinga-féle földimogyorós verzió is abszolút világbajnok.