Mikor március végefelé egyszercsak 20ºC lett, muszáj volt a gyerekeket ovi után kirángatnom a parkba. Persze az egészet olyan idillinek képzeltem, leterítünk egy takarót, és a napsütésben mini almáspitét majszolunk, friss répahasábokat rágcsálunk, meg finom almaszeleteket sajttal, és hozzá limonádét szürcsölünk.

Ebből az lett, hogy már odafelé kikönyörögték a mini almáspitét, majd ahogy megérkeztünk, morzsás, almás szájjal, a ragacsos kezükben répával és almával elrohantak a mászókákhoz. Mi pedig leterítettük a pokrócot, és kettesben sütkéreztünk a férjemmel, mígnem megtámadott minket kb. 1000 hangya, és a homokozóból szabadult két gyerek, hogy azonnal adjunk nekik limonádét, mert szomjan halnak, és egyébként is, van-e még almáspite, és ugye elmehetünk fagyizni (két mini almáspite, töménytelen répa, alma, és sajt után).

Az idilli pikniknek a sajnos még korai sötétedés vetett véget, és két szomorú gyermek hisztije a meg nem kapott fagyi után. Viszont örömmel könyveltem el, hogy a mini almáspite a gyerekeimnél is nagy sikert aratott, nem csak a férjemnél. Egyébként könnyű dolgom is volt, mert a tésztája még a Valentin napi töltött szív pite tésztájából készült, amiből annak idején dupla adagot készítettem, és azóta a mélyhűtőben aludta téli álmát. A tészta  azért nagyon fontos, mert a kis méret miatt rugalmas kell, hogy legyen az anyag, amivel dolgozunk, és ez pont az, ráadásul nagyon finom is. A töltelék pedig lehet bármilyen gyümölcs, aminek épp szezonja van, de almát és körtét viszont egész évben kapni. Ez most, így április elején is aktuális, bár lassan, remélem, eperrel is elkészíthetem ugyanezt a pitét.