Marton Adrienn-nel, Pataky Péterrel és a hét gasztrobloggerrel mostantól még ízesebb az élet
Fotó: IKEA

Mennyire tudatosak a magyar háztartások? Kiderül az IKEA legfrissebb felméréséből

Elméletben egyre környezettudatosabbak a magyar háztartások, a gyakorlatban már visszafogottabb a lelkesedésük.
2020. október 23.

A magyar háztartások több mint fele jóval fontosabbnak tartja a környezetet kímélő megoldások alkalmazását az energiafelhasználásban, a vízfogyasztásban és a hulladék kezelésében, mint hat évvel ezelőtt. Az IKEA legfrissebb felmérésében a megkérdezettek 94%-a nyilatkozta úgy, hogy kiemelten vagy fokozottan érdeklődik a megtakarítást eredményező lehetőségek iránt, és mindössze 6%-a válaszolta azt, hogy ezek a szempontok nem igazán lényegesek. Elméletben tehát egyre jobban tisztában vagyunk a környezettudatosság jelentőségével, a háztartási eszközeink kiválasztásában és a szokásainkban azonban nem mindig tartjuk szem előtt ezeket az értékeket.

A környezetvédelem önmagában nem elég erős hívószó a magyaroknak (az IKEA három országban végzett kutatásából az is kiderül, hogy a cseheknél és a szlovákoknál is hasonló a helyzet), mivel az is fontos számukra, hogy a környezettudatos termékek használatával pénzt is megtakarítsanak. A többség, csaknem 60% számára az a leginkább elfogadható megoldás, ha a két szempont összekapcsolódik a vásárlásnál, ugyanakkor a megkérdezettek valamivel több mint harmada (36%) kifejezetten az anyagiakat helyezi előtérbe, és 100-ból mindössze 3-an felelték azt, hogy náluk a környezetvédelmi megfontolás szerepel az első helyen. A helyzet annyiban változott az IKEA 2014-ben elvégzett, hasonló kutatásának eredményéhez képest, hogy 6 évvel ezelőtt a megkérdezettek ötödének (22%) volt az a legfontosabb, hogy pénzt is nyerjen a vásárlással.

Elmélet és gyakorlat

Bár a megtakarítás elméletben a magyaroknak is elsődlegesen vagy kiemelten fontos szempont, a gyakorlatban a megkérdezettek mindössze egyharmada válaszolta azt, hogy vásárláskor kifejezetten érdekli, mennyi pénzt tud megspórolni a kiválasztott termékkel. Ha pedig információkra van szükségük, 10-ből csak 4-en próbálnak előzetesen, önállóan tájékozódni a lehetőségekről, a megkérdezettek fele vásárláskor, a boltban kérdez rá az adott árucikk jellemzőire.

Az elmélet és a gyakorlat közötti eltérés abban is megfigyelhető, hogy a magyar vásárlók fele hasznosnak tartja a fogyasztás csökkentését szolgáló és környezettudatos termékeket, ugyanakkor a vizsgált országok közül nálunk a legmagasabb azoknak az aránya, akik a hagyományosakhoz képest drágábbnak érzik ezeket az árucikkeket. Az IKEA célja az, hogy elérhető és megfizethető megoldásokat nyújtson az emberek többsége számára, és ezzel támogassa azokat a hétköznapi hősöket, akik a fenntartható megoldásokat tartják szem előtt a mindennapokban is.” – mondta Tóth Tímea, az IKEA Lakberendezési Kft. Fenntarthatósági felelőse.

A 2014-es kutatásban a magyarok háromnegyede tartotta hasznosnak az energiafogyasztást csökkentő, illetve környezetbarát termékeket, az árukat pedig a megkérdezettek 26, illetve 8%-a érzékelte magasabbnak, mint a hagyományos termékekét.

Feledékenység, készlethalmozás, elemek és izzók a háztartásokban

Újratölthető és hagyományos elemeket fele-fele arányban használnak a magyar háztartások. A megkérdezettek több mint harmada azért nem vált a régiről az újra, mert túl drágának találja, 29% pedig állandóan megfeledkezik arról, hogy az újratölthető típusok csak akkor működnek, ha fel is töltik őket. LEDizzókat a magyar háztartások négyötödében használnak. A hagyományos villanykörték mellett kitartók több mint fele azt mondta, azért nem váltott még az energiatakarékos változatra, mert először „feléli” a korábban felhalmozott készleteit, harmaduk pedig túl drágának tartja az energiatakarékos égőket.

Forrás: IKEA

Minket zavar legjobban a műanyag

A vizsgált három országban a válaszadók többsége az energia, a vízfelhasználás, valamint a fogyasztás és ezzel összefüggésben a megtermelt hulladékmennyiség csökkentését nevezte meg olyan elsődleges feladatként, amelynek sikeres teljesítésével a háztartások hozzájárulhatnak a környezet megóvásához. A magyarok itt kivételnek számítanak: csak nálunk szerepel dobogós helyen a műanyag palackok és szatyrok újrahasznosítása (a 2014-es felmérésben még csak nem is nevesítették ezt a problémát). Fontosabb feladatnak tartják a környezet megóvása szempontjából, mint a vízfogyasztás csökkentését. Amikor viszont a közüzemi számlákról van szó, változik a fontossági sorrend. A felmérés szerint pontosan vagy megközelítőleg helyesen a magyarok 95-96%-a tudta megmondani, hogy mennyit fizet az energia, valamint a vízfogyasztásért, míg a szemétszállításnál már ennél alacsonyabb, 87%-os volt a jó választ adók aránya.

Konyhai és fürdőszobai szokásainak

A magyarok hétharmada gázzal főz, villanytűzhelyet 100-ból 15-en használnak. A vizet a többség a tűzhelyen melegíti, a háztartások negyedének van elektromos vízforralója. Főzéskor a megkérdezettek harmada használ fedőt, amit 40%-uk azzal indokol, hogy így energiát, 70%-uk pedig azzal, hogy időt takarít meg. A magyarok 43%-a a csap alatt, folyóvízben mosogat, 37%-uk szintén kézzel, de már legalább a mosogatóban tisztítja meg az edényeket, a háztartások kevesebb mint egyharmadában (29%) van mosogatógép. A megkérdezettek háromnegyede fogmosáskor mindig elzárja a vizet –ezzel a vizsgált három ország rangsorában mi állunk az első helyen.

A felmérés online lekérdezéssel készült Magyarországon 2020. augusztus és szeptember között a Kantar Hoffmann piackutató cég által. Az 500 fős válaszadói minta az aktív korú, 25-55 év közötti magyar alapsokaságot reprezentálja nem és kor szerint.

Megosztom barátaimmal

Szerkesztőink kedvencei

Napi ajánlatunk

Top videók

Kókuszos tejberizs

Egyszerű, melengető desszert hűvös napokra.

Baconbe tekert burgonya őszi salátával

Fetás sütőtöksaláta dobja fel a sült burgonyát.

Füstölt sajtos krumplipüréfasírt

Maradék krumplipüré hasznosítására is tökéletes!