Indul az édesség-szezon: Télapótól szilveszterig brutálisan gyakran fognak a nyalánkságok kísérteni. Ha a lelkiismeretünk jelez például a csokitorta esetén, az arról árulkodik, hogy az étkezési szokásainkkal gond lehet. Nem mindegy ugyanis, hogy bűntudattal gyűrjük be a cukrászati remeket, vagy éppen ünnepként éljük meg, ha belekóstolunk. Sőt, már a boltban sétálgatva is megrohanhatnak a kellemetlen érzések: mintha aknamezőn lépdelnénk. Jobbról a mérgező cukrok fenyegetnek, balról a hízlaló zsírok, köztük a fő ellenséggel: a telítetlen zsírsavval felszerelt termékek. És akkor még nem beszéltünk a glutén nevű rosszakarónkról… Pluszban a fejlett világ kiugró egészségügyi problémái is felrémlenek: sok a túlsúlyos, és az elhízásból adódó betegség is van bőven.

Az étkezés nem csak abból áll, hogy tápanyagokkal látjuk el a szervezetünket, hogy egészségesen működjön. Ehhez társulnak a kulináris élvezetek és a közösségi élmények is – gyakorlatilag az emberiség kultúrájának elengedhetetlen része. Ám ha folyamatosan aggódunk egy-egy táplálkozási összetevő miatt, akkor vélhetően többet ártunk magunknak, mert egészségtelen lehet az evéssel való kapcsolatunk. Új-zélandi kutatók azt vizsgálták, mikortól mondhatjuk, hogy bizony elbillent ez a viszony. A csokitortát vették alapul – képesek-e az alanyok örömmel majszolni? 294 személy étkezési szokásait vették alapul, hogy másfél éven át miket fogyasztottak, illetve az egészségi állapotukat szintén felmérték.

Ide kapcsolódik: Mit hozzon a Mikulás csoki és cukor helyett?

Nagyjából minden negyedik személynél jött elő a csokitorta-bűntudat: a többiek ünnepnek élték meg, ha ilyesmit ettek. A negatívan érintettek közt kétszer annyi nő volt. A csapat fele jelezte, hogy szeretne leadni pár kilót – nem meglepő, hogy főleg a lelkiismeretfurdalásosok közül került ki a fogyni vágyók zöme. A bűntudatot mutatókról hamar kiderült, hogy az étkezési szokásaik mellett a viselkedésük sem mindig rendezett: saját étrendjüket is egészségtelennek tartották, és még abban is bizonytalannak tűntek, hogy a jövőben képesek lennének-e egészségesebben táplálkozni. A másfél év alatt a bűntudatosok átlagban 2,4 kilót híztak, míg a csokitortának örülő csoport csak 0,4-et. Akik három hónap alatt terveztek pár kilót ledobni, abban az esetben nem tudták a célt teljesíteni, ha bűntudattal fogyóztak.
Arra nem tért ki a kutatás, hogy mégis milyen mennyiségű és összetételű menü volna az ideális, illetve hogy mi az, ami már lelkiismeret-furdalásra adhat okot. Valószínűleg ez a két tényező kéz a kézben jár: ha próbáljuk elkerülni a tiltott ételeket, az azt eredményezi, hogy erősebben fogunk vágyi rá. Ám ha az akarat gátját legyőzi ez a sóvárgás, akkor kontroll nélkül kezdünk el habzsolni, ami miatt aztán ismét nyomaszthatjuk magunkat. Aki viszont egészséges viszonyt ápol az evéssel, az nagyobb önuralmat is tanúsít: nem él állandó tagadásban.
Összefoglalásként elmondható, hogy a lelkiismeretfurdalás nem eredményezi automatikusan azt, hogy pozitív irányba változzon a viselkedésünk. Arra viszont rávilágít, hogy a társadalmi üzenetek – legyen szó egészségről vagy ételről – hogyan csapódnak le az egyének fogyasztási szokásaiban. A jövőben úgy volna érdemes felépíteni egy kampányt, ha például egy híresség az egészséges táplálkozás pozitív oldalát emelné ki, és élvezettel enné azt, amit megfontoltan kiválasztott.

Olvastad már ezt a cikket?

Nézegess szépséges Mikulás-sütiket!

Perzsa

Forrás: thinkingnutrition.com.au