A halloweent minden év október 31-én ünneplik, eredete az ősi kelta Samhain fesztiválra vezethető vissza. Ekkor az emberek nagy máglyákat raktak és jelmezekbe öltöztek, hogy elijesszék a szellemeket. A 8. században III. Gergely pápa a november 1-jét az összes szent tiszteletére kinevezte mindenszentek napjának. Hamarosan a régi pogány és az új keresztény ünnep elkezdett összemosódni, majd az évszázadok során kialakultak a mai halloweenre jellemző szokások a töklámpásokkal, a gyerekek cukorkagyűjtésével és a beöltözéssel.

A halloween ókori gyökerei

A kelták 2000 éve éltek a mai Írország, Egyesült Királyság és Észak-Franciaország területén, náluk november 1-je volt az új év kezdete. Ez a nap jelölte a nyári betakarítási időszak végét, a hideg és sötét tél kezdetét, egyben gyakran hozták összefüggésbe a halál és az elmúlás gondolatával. Hitük szerint az újév előtti utolsó éjszaka az élők és holtak világa között elmosódnak a határok, ezért október 31-én, a Samhain alatt a holtak visszatérnek az élők közé. Ilyenkor nemcsak galibát okoztak a szellemek, hanem a kelta papok, a druidák meg tudták jósolni a jövőt is. A jóslatok megnyugvást jelentettek az embereknek a tél elején. Ennek megünneplésére a druidák hatalmas szent tüzeket raktak, ahol az emberek összegyűltek, és áldozatot mutattak be a kelta isteneknek. Az ünnepek alatt kosztümökbe öltöztek, általában valamilyen állat fejét és bundáját öltötték magukra. Az ünnep végén a szent tűzzel gyújtottak meg újra a korábban eloltott házi tűzhelyeiket.

Időszámításunk szerint 43-ra a Római Birodalom meghódította a kelták lakta területek nagy részét. A római uralom 400 éve alatt az ősi kelta fesztivál római ünnepekkel is keveredett. Az egyik ilyen a Feralia volt, egy októberi nap, amikor a rómaiak a halottaikra emlékeztek. A másik a Pomona, amely a gyümölcsök és fák római istennőjének a napja.

Mindenszentek ünnepe

609 május 13-án IV. Bonifác pápa a római Pantheont a keresztény mártírok tiszteletének szentelte. III. Gergely pápa később a mártírok mellett a szentek tiszteletét is bevette az ünnepbe, az idejét pedig áthelyezte május 13-ról november 1-re.

A 9. századra a keresztény befolyás elérte a kelták hazáját is, és lassan összemosódott a keresztény az ősi pogány mitológiával. 1000-ben a keresztény egyház november 2-t a holtak tiszteletére kinevezte halottak napjává. Mára elterjedt az a nézet, hogy az egyház a régi pogány, kelta szokást szerette volna ezzel legitimmé tenni, ha már eltörölni nem sikerült.

A halottak napját kezdetben nagyon hasonlóan ünnepelték, mint a Samhaint: nagy máglyákkal, felvonulásokkal, szenteket, angyalokat és ördögöket mintázó kosztümökkel. Ennek az estének a neve All-Hallows Eve lett, ebből alakult ki később halloween ünnepe.

Forrás: history.com