Mi magyarok létezni sem tudnánk tejföl nélkül. Kanalazzuk a pörkölt tetejére, krémesítjük vele a körözöttet, nélkülözhetetlen paprikásokhoz, no meg habarásnak sem utolsó. És akkor még nem beszéltünk a rakott ételekről, a vargabélesről vagy a kekszes-tejfölös örök klasszikus sütiről. Nagy kedvenc, ez tény, de ha már ennyire szeretjük, vajon tisztában vagyunk annak a bizonyos folyadéknak is a mibenlétével? Lássuk, mi ez pontosan!

Kezdjük az alapokkal! A Magyar Élelmiszerkönyv szerint: „A tejföl tejből, tejszín vagy vaj hozzáadásával, homogénezéssel és tejsavbaktérium-színtenyészettel végzett, alvasztással készült savanyú tejszín.” Azaz nem más, mint az „aludttej föle”. Hasonlóan tejből állítják elő a joghurtot is, a pasztörizált tejhez baktérium-kultúrákat adnak. Ebből a joghurtkultúrával beoltott tejből alvasztással készítik a krémes, savanykás és igen egészséges joghurtot.

Eddig oké, de mi is az a folyadék ott a pohár tetején? A vízszerű „valami” nem más, mint a savó, és bár nem túl bizalomgerjesztő, semmi pánik: teljesen veszélytelen. Sőt! Alapvetően vízből áll, de tartalmaz még kalciumot, káliumot és egészséges fehérjéket is, így semmi szükség megszabadulni tőle. A pohár tetején természetes kiválási folyamat eredményeként jelenik meg, és mivel pozitív élettani hatásokkal bír, ne öntsük le a tejfölünkről – vagy joghurtunkról –, inkább keverjük hozzá egy kis extra tápanyagért. De előtte azért szagoljuk meg, ugyanis a savó színe és illata árulkodó jel lehet. Ha tiszta, átlátszó, vízszerű, akkor rendben van a tejtermékünk, ha viszont kellemetlen szagú vagy nyúlós, darabos állagú, akkor valószínűleg romlott vagy romlásnak indult termékkel van dolgunk.

Forrás: mashed, popsugar