A húsvét számunkra egyet jelent a hímes tojásokkal, sonkával, sárga túróval, kaláccsal. A nyuszi ajándékot hoz a gyerekeknek és elrejti a kertben, ahol aztán meg kell keresniük, majd húsvét hétfőn locsolók hada indul útnak kölnivel, vödörrel, esetleg az ambiciózusabbak komplett tűzoltóautóval. Ez eddig mindenkinek ismerős, de ha külföldiekkel beszélgetünk és szóba kerülnek a húsvéti szokásaink, gyorsan rájöhetünk, hogy nagyon nagy különbségek vannak a különböző népek között: másképp ünneplik a húsvétot annak ellenére, hogy az ünnep vallási alapja – Krisztus halála és feltámadása – ugyanaz. Jöjjön pár érdekes szokás, hogy lássuk, tényleg mennyire más a húsvét itthon és külföldön. 

Sárkányeregetés

A Bermudákon, ami Nagy-Britannia része, a húsvéti ünnepek a nagypénteki sárkányeregetéssel indulnak. Ezen a helyiek mellett a turisták is rendszeresen részt vesznek, a leglelkesebbek az otthon saját kezűleg készített sárkányukkal. A sárkányok jellemzően feltűnő, harsány színűek, és hat- vagy nyolcszögletű formájúak. A program verseny is egyben díjakkal a legszebb vagy éppen leginnovatívabb sárkányért. A legenda szerint a szokás onnan ered, hogy egy hittantanár egyszer Jézus mennybemenetelét egy Jézusra emlékeztető sárkány készítésével szemléltette tanulóinak.

Színes szőnyegek

A Guatemala déli részén található Antigua városában a húsvét előtti héten színpompás szőnyegekkel borítják be az utcákat. A hosszú szőnyegeket virágokból, színezett fűrészporból, gyümölcsökből, zöldségekből és homokból készítik. A mintázatuk sokféle lehet, a maja vagy keresztény legendák jeleneteitől kezdve bármi, amit a készítőjük éppen megálmodik. A sokszor 500 méternél is hosszabb szőnyegeket darabokban készítik el, majd a nagypéntek előtti 24 órában állítják össze végleges helyükön, a körmenet útvonalán.

Csokinyúl helyett csokibilby

Ausztráliában, ahol mint tudjuk, minden fejjel lefelé van, nyilván a csokinyúl sem nyúl. Mondjuk ennek oka meglehetősen prózai: az invazív és kártékony fajnak tartott nyulakat 1991-ben lecserélték az őshonos és veszélyeztetett bilbyre. És mi az a bilby? Egy erszényes nyúlféleség, amit egy minikenguruként lehetne leginkább leírni nyúlfülekkel és hosszú, keskeny, hangyászhoz hasonlító orral.

Új-Zélandon pedig, ahol a nyulaknak hasonlóan rossza a sajtója, nyúlvadászatot tartanak. Mármint szó szerint összegyűlnek a vadászok a fegyvereikkel és vadászkutyáikkal, és nagy vadászatokat rendeznek szerte az országban. A valós cél a fék nélkül szaporodó nyulak kordában tartása.

Tűzijáték

Firenzében 350 éves tradíciója van a „Scoppio del Carro” rendezvénynek, azaz a szekér felrobbantásának. Ez úgy fest a gyakorlatban, hogy egy díszes szekeret telepakolnak tűzijátékokkal, és végigtolják az utcákon színes, XV. századi kosztümökbe öltözve. A dóm előtt megállnak vele, ahol az érsek meggyújtja a kanócot.

Mexikóban is lángokkal ünnepelnek, nagyszombaton hatalmas papírmasé figurákat készítenek, amelyek Júdást szimbolizálják. Ezeket aztán hatalmas pinataként megtömik tűzijátékokkal, majd a városok főterein felrobbantják.

Tipp: Ilyen húsvéti sütik kerülnek az asztalra a nagyvilágban 

Beöltözés

Finnországban a fiatal gyerekek, elsősorban lányok húsvéti boszinak öltöznek be színes ruhákat öltve és szeplőket festve az arcukra. Régiótól függően nagyszombaton vagy húsvét vasárnapján ebben a szerelésben járnak aztán házról házra színes papírral díszített fűzfaágakat szorongatva. Egy rímelő áldást mondanak, hogy elűzzék a gonosz szellemeket, és cserébe csokitojást kapnak a ház lakóitól.

A spanyol Verges városában él a „dansa de la mort”, azaz a haláltánc tradíciója. A passiót játsszák el, közben a táncolók és dobozokban hamut vivő csontvázak között harci jelenetek bontakoznak is. 

A szicíliai Prizziben a lakosok ördögöknek öltöznek be, vörös ruhákban és félelmetes maszkokban ijesztegetik az embereket. Akik beöltöznek, megpróbálnak minél több lelket elcsábítani, azaz elmennek inni egy italt, és a lélek fizet. Egészen addig, amíg a délután folyamán meg nem jelenik Szűz Mária és a feltámadt Jézus, akik elkergetik az ördögöket.

Fűzfapálcák

Mivel kedvelt úti cél a magyarok körében, Csehországban ezzel a szokással már olvasóink is találkozhattak. A cseh fiúk húsvétkor színes szalagokat kötnek fűzfapálcákra, amelyekkel aztán „elverik” a lányokat, de a veréssel jó szerencsét és egészséget kívánnak igazából nekik. Mostanság elég sok nő kifejezte nemtetszését a szokással kapcsolatban, de még többen vannak, akik szerint ez a népszokás egyszerűen a kultúrájuk része, tehát ha ilyenkor Csehországban járunk, mi is megfigyelhetjük még a gyakorlását.

Kapcsolódik:

Hogyan készült régen a répatorta?

Forrás: womansday.com