Hús, sajt, sör, tea – ezek a tételek a bevásárló listánkon Magyarországon drágultak a legjobban az Eurostat – az EU statisztikai hivatala – szerint.

Ha az összinflációt nézzük, abban Észtország, Lettország és Litvánia van csak előttünk, amikor azonban kizárólag az élelmiszerekre fókuszálunk, már Magyarország az abszolút győztes. Igen, az Eurostat számításai szerint egészen pontosan 34 százalékkal nőttek átlagosan az élelmiszerárak 2021 és 2022 augusztusa között hazánkban.

Nézzük, miben a leginkább sokkoló a változás: 

• a sajtok és a túró átlagosan 60,7 százalékkal lettek drágábbak Magyarországon, ami a legmagasabb drágulás az egész EU-ban
• a pizzák átlagosan 34,4 százalékkal drágultak Magyarországon, ez az EU legrosszabb adata;
• a sörök átlagosan 17,7 százalékkal kerültek többe idén augusztusban Magyarországon, mint tavaly ilyenkor, ez megint csak az EU legrosszabb adata;

Ha kevesebb a pénzed, olcsóbb sört veszel? Így hat az infláció a szeszfogyasztásra

• a rövid italok és likőrök szintén 14,4 százalékkal lettek drágábbak, ez újra az EU legrosszabb adata.

Van azonban néhány olyan élelmiszer is, ami nem aranyérmes lett, csak dobogós helyet ért el az infláció mértékét tekintve: 

• a rizs 36,9 százalékkal drágult tavaly augusztushoz képest, ez az EU-ban a második legrosszabb adat;
• a tojás átlagosan 42 százalékkal drágult hazánkban, ez az EU-ban a második legmagasabb drágulás;
• a halak és tengeri herkentyűk átlagosan 26,6 százalékkal kerülnek többe hazánkban a vizsgált időszakban, ez az 2. legnagyobb ütemű drágulásának számít;
• a borok átlagosan 14 százalékkal drágultak, ez az EU 3. legrosszabb adata;
• a tea Magyarországon 24,1 százalékkal lett drágább a vizsgált időszakban, míg a kávé átlagosan 34,3 százalékkal, előbbi az EU legrosszabb adata, utóbbi az 5. legmagasabb drágulásnak számít az unióban. 

Amiben jól állunk, azok az árstop által érintett termékek: a liszt és más cereáliák ára például átlagosan 23 százalékos Magyarországon – ezzel itt az EU-átlagnál alacsonyabb a drágulásunk. 

Eurostat