Miért éppen marhaszegy? És tényleg, miért? A zsidóság előszeretettel készít hosszan sült marhaszegyet bármilyen ünnepre, és ez a Hanukánál sincs másképp. Az olajban sült ételekkel emlékezünk a csodára, amely az egy napra elegendő szentelt olajból nyolc napig égő lángot varázsolt, és ezzel jutott idő új szentelt olaj sajtolására, hogy a felszabadított Jeruzsálem szentélyében éghessen a láng, az örök lámpás, a menóra. Ezért gyújtunk minden nap, nyolc napon keresztül egy újabb gyertyát a kis szolgaláng segítségével, majd ülünk le beszélgetni, és kedveskedünk kis ajándékokkal a gyerekeknek, így is őrizve a makkabeus hősök emlékét.

Persze nem minden napra kell sokfogásos vacsorát felszolgálni, éppen elég ha mondjuk Hanuka egyik péntekre eső estéjén van a nagy nap, amely egyébként is a Sábát bejövetele, így önmagában is egy heti ünnep. És bár erre az ünnepre természetesen leginkább az olajban sült ételek készítése és felszolgálása a jellemző, főételként sokszor előfordul valamilyen hús is, ami természetesen nem sertés.

A szegyben sok pozitívumot lehet találni, az egyik rögtön az, hogy olcsó. Na ez most nem a tipikus zsidó vicc,  inkább arról van szó, hogy az asszimilálódott, szegényebb családok körében nyilván az olcsó húsokat favorizálták, a szegy ráadásul önmagában is ízletes. Emellett pedig remekül szívja magába a vele együtt főzött alapanyagok ízét, legyen az bor, vagy éppen a zöldségek.

Úgyhogy ezt a receptet úgy raktam össze, hogy a szegy mellett tudjon brillírozni azért más is, pl. a gomba, és a sör is. A trükk csak annyi, hogy Magyarországon a szegyet csontosan lehet kapni, de sebaj, a csontból kitűnő levest lehet főzni, tedd félre.