Marton Adrienn-nel, Pataky Péterrel és a hét gasztrobloggerrel mostantól még ízesebb az élet

Szupercuki tányérok a kreatív hozzátáplálásért – Picifalat világával nem tudunk betelni

2019. augusztus 30.

Ha valaki először fut bele a Picifalat Instagram oldalba, garantáltan nem szabadul gyorsan: az aranyosabbnál aranyosabb „ehető képek” még a komoly felnőttek szívét is rabul ejtik. Készítőjük, Zsirmik Anita óriási kreativitással „játszik az étellel”, keze nyomán helyes mese- és állatfigurák, életképek születnek a tányéron. Valamennyi csodaszép, de jóval több is ennél: minden az egészséges hozzátáplálással kezdődött. 

 

– Emlékszel még arra, hogy mi volt az első figura vagy kép, amit tányérra álmodtál?

A legelső kép egy nyuszi volt tojásból, tavaly húsvétkor. Épp a délelőtti sétánkat töltöttük, amikor úgy gondoltam, hogy ha hazaértünk, én bizony ezt el fogom készíteni! Akkor márciusban még nagyon picike volt a közösség az Instagramon, de annyi kedvelést kapott, hogy magam is meglepődtem a poszt népszerűségén. Ekkor még csak ismerkedtem az Insta világgal, hogy mitől közösség egy közösség, vagy hogyan kell ezt ápolni, építgetni.


– Egészséges, tudatos, de egyben gyerekbarát hozzátáplálás – talán így ragadható meg a legrövidebben az oldalad szellemisége. Viszont menjünk csak bele nyugodtan a részletekbe: hogyan kezdődött a Picifalat sztori?

A Picifalat a lányom hozzátáplálásával kezdődött kicsivel több, mint 1,5 éve. Egészen pontosan attól kezdve, hogy már nem csak krumplit és almát evett. A legelején még nem voltak kreatív tálalások, csak kis receptek arról, hogy milyen püréket lehet készíteni. Az első kreatív tál az oldal elindulása után 1,5 hónappal, majd a második – amely egy szamóca halacska volt – 2 hónapra rá készült el. Mindkettő olyannyira népszerűre sikeredett, hogy elgondolkoztam rajta: akár több kreatív dolgot is készíthetnék. Elkezdetem keresgélni a közösségi média felületein, megnézni, hogy kik és milyen formában „foglalkoznak” ezzel a témával. Innentől kezdve nem volt megállás.

 

– Hogy fogadta a kislányod a tányérokat? És ami még izgalmasabb számomra, mit szóltak a felnőtt ismerősök az alkotásaidhoz?

A lányunknak minden tetszeni fog –  bármi is kerüljön a tányérjára. Ha különösen jól sikerül, akkor már meg is dicsér, hogy „anya, ez finom”. Valószínűleg az Insta oldal is azért működik a mai napig, mert soha nem volt gondom a hozzátáplálással, a kisebb pillanatnyi megoldandó helyzeteket leszámítva. Jó kedvvel készülnek a tányérok, és tudom, hogy legyen az egy házikó vagy Micimackó, biztosan el fog fogyni.

Néha szokták mondani az anyukák, hogy milyen jó lehet nálunk gyereknek lenni. Azt nem tudom, milyen lehet itt gyerekként felnőni, de az biztos, hogy plusz élménnyel gazdagodik az étkezés és a mindennapok. Természetesen nálunk sincs minden egyes nap valami figura a tányéron, hiszen csak így maradhat különleges, illetve a 2 éves lányom energiaszintje bőven az enyém felett van. Hiába lenne még ötletem egy-egy tányér megvalósítására, időben már nem jutok el odáig.

Első körben csak a szűk családi kör tudta, valamint a barátaim, hogy készítettem egy ilyen oldalt, majd a kollégák is, és hirtelen olyan sokan lettünk, hogy néha alig tudom nyomon követni a történéseket. Nagyon sok üzenetet és képet kapok, hogy elkészítettek valamit az oldalamról, vagy esetleg saját maguk találtak ki egy figurát a gyermekük legnagyobb örömére. Kivétel nélkül egyaránt szeretik kicsik és nagyok a kreatív tálalásokat, legyen szó az elkészítésről vagy az elfogyasztásról.

 

– „Szakmázzunk” egy kicsit! A hozzátáplálás folyamatosan időszerű téma, ráadásul egy újdonsült édesanya könnyen elveszhet a rázúduló információk tengerében… Gyakorló anyukaként mit tanácsolsz nekik?

Azt tudom tanácsolni: nem kell mindenáron! Az összes hozzátáplálással kapcsolatos mondatot kezdhetnénk így. Nem kell mindenáron beletuszkolni az almapürét egy 6 hónapos gyerek szájába, mert lehet, még nem áll készen a hozzátáplálásra, nem ízlik neki az alma, esetleg az anya még lelkileg nincs erre felkészülve – elég sok tényezős ez a kérdés szerintem.

Figyeljük a gyermekünk igényeit, ha csak egy kanállal eszik, akkor ne gyömöszöljük bele azt a mennyiséget, amit mások szerint meg kellene ennie egy ekkora gyereknek. Ebből csak feszültség lesz, és belekerülhetünk egy olyan ördögi körforgásba, amelyből nem  – vagy csak nagyon nehezen – keveredhetünk ki. Állandó stressz lesz az etetés nekünk, illetve az evés is a gyereknek.

Azt nem mondom, hogy kezdő anyukaként nem volt gyomoridegem az első kanál almapürénél, de szerencsére viszonylag hamar észbe kaptam, hogy ezt így nem lehet folytatni. Még meg sem született Lili, de már elolvastam 10 könyvet és az összes hozzátáplálási táblázatot, ajánlást. Fejben pontosan tudtam, mit, hogyan szeretnék majd, aztán elérkezett az a bűvös 6. hónap, és kicsit bilibe lógott a kéz. Miután megszületik egy gyermek, nem feltétlenül alakul úgy minden, ahogy azt szeretnénk. Gyors újratervezés következett, mert borzasztóan frusztrált a sok hozzátáplálással kapcsolatos információ.

A táblázatok egyfajta iránymutatásul szolgálnak, egy kis segítség a szülőknek, hogy nagyjából milyen sorrendben is haladjanak. Nem véletlenül kerültek a táblázat későbbi részébe a puffasztó ételek, de a legfontosabb, hogy figyeljük a gyermekünk jelzéseit! 

 

– Térjünk vissza a tányérokra: honnan inspirálódsz? 

Van, hogy az alapanyag hozza meg a kreatív gondolatot, de gyakoribb az, hogy az ötlethez keresek egy adott élelmiszert. Bárhonnan és bármikor képes vagyok ötletet meríteni, és nyilván én is figyelem a közösségi média felületeit.

 

– Biztosan változó, de körülbelül mennyi idő elkészíteni egy-egy tányért? És bár tény, hogy a hangsúly az alkotáson és a különböző ételek gyerekbaráttá tételén van, csak rákérdeznék: mi történik az óhatatlanul keletkező maradékokkal? Nekem az a tippem, hogy rengeteg „mindent bele” saláta készül nálatok…

A bonyolultabb tányérok elkészítése simán beletelik 2 órába, de az egyszerűbbek akár 15 perc alatt is elkészíthetőek.

Maradék? Ezt a szót nem ismerjük…itt nincs maradék! Menet közben valaki mindig elkapkodja a pultról a hozzávalókat, vagy én csemegézem be. Egyszer  – vagy lehet, többször is – előfordult már velem, hogy amit a tányérra szerettem volna tenni, azt közben megettem, aztán kereshettem más alapanyagot a konyhában.

 

– Szuper közösséget építettél az Instagramon, és mára kiléptél a virtuális térből: workshopokat is tartasz.

A workshopok megvalósítása még nagyon kezdeti szakaszban jár, de igyekszem! Nagyon jó volna találkozni azokkal az anyukákkal, emberekkel (nemcsak anyukákból áll a közösség), akikkel a virtuális térben már megismerkedtem, de még nem volt alkalmunk személyesen elbeszélgetni.

Szeptember végén viszont újra lehetősége nyílik mindenkinek egy kis ismerkedésre, valamint finom és kreatív falatok elkészítésére egy jógás eseményen, ahol többek között velem is találkozhattok majd!

Kövesd Picifalatot Facebookon is! 

A cikkben szereplő összes fotó Zsirmik Anita/Picifalat tulajdona. Valamennyi fotót szerzői jog védi.

Galéria

Megosztom barátaimmal

Szerkesztőink kedvencei

Egy remek trükk a válogatós gyerekekhez

Egy remek trükk a válogatós gyerekekhez

A megoldás óvodás korunkból is ismerős lehet.

Napi ajánlatunk

Top videók

Kókuszos tejberizs

Egyszerű, melengető desszert hűvös napokra.

Baconbe tekert burgonya őszi salátával

Fetás sütőtöksaláta dobja fel a sült burgonyát.

Füstölt sajtos krumplipüréfasírt

Maradék krumplipüré hasznosítására is tökéletes!