Elsőre furcsán hangzik a kérdés, hiszen miért is kellene gyűrögetnünk a szép sima sütőpapírt, amit épp most vettünk ki óvatosan a dobozából? Az ötlet azonban nem ördögtől való, sőt kifejezetten logikus! 

Amennyiben kevert süteményt készítünk, azaz nem keményebb, gyúrt és a tepsi méretére nyújtott tészta kerül a sütőpapírra, kifejezetten hasznos gombócot gyűrni a papírból, majd kibontva és egy kissé kisimítva a tepsibe helyezni. Ezek a tésztafélék ugyan különböző sűrűségűek, de közös bennünk, hogy öntjük vagy spatulával simítjuk a formába. Ha sima felületű papírt tettünk a tepsinkbe vagy sütőtálunkba, a széleknél kevésbé fog illeszkedni, elállhat (főleg a függőleges oldalak mentén körben, a tepsi alja és fala közötti derékszögben), felpöndörödhet, így a megsült tésztánk szélei is kissé hullámosak, redősek lesznek. Az enyhe gyűrődés viszont elősegíti az illeszkedést, és ezáltal az optimális terülést. 

Témába vág: Egy felmérésből kiderült, hogy melyik a magyarok kedvenc sütije

Van még egy érvünk. Mind a sodrófával méretre nyújtott, mind pedig a fakanállal vagy spatulával a tepsibe simított tésztánál előfordulhat, hogy miközben a sütőformába ügyeskedjük, a súly hatására elmozdul a papír, felkapja a tészta, és egy része nem oda fog kerülni, ahova kellene. Az enyhe gyűrődések ezen is segítenek. 

Ha biztosra szeretnénk menni, vizezzük is be egy kicsit a sütőpapír alsó felét vagy a sütőforma alját, így még jobban fog tapadni. Külön zsiradék felesleges, a víz elegendő lesz, így kevesebb mosogatással is megússzuk. 

Tipp: 

Mit is tegyek a sütemény tésztájába? Sütőport, szódabikarbónát, szalalkálit vagy élesztőt?