Svédország lakói és a többi északi nép most hétvégén ünnepli a nyári napfordulót. A karácsonyt követően ez a legnagyobb ünnep: a leghosszabb nappalt (és a legrövidebb éjszakát) zenével, tánccal, csodás mezei virágokkal és finom ételekkel teszik feledhetetlenné.

Fotó: 123 RF

Májusfa és koszorúk

Kezdetben midsommart a nyár érkezésével állították párhuzamba, és különféle rituálékkal készültek, bízva a bőséges termésben, ma azonban már inkább a nyárközép ünnepe. Aki teheti, vidéken, de legalábbis természetközelben ünnepel. A nálunk májusfa állításként ismert szokás északon midsommarhoz kapcsolódik, ilyenkor kerül a friss virágokkal, borostyánnal, koszorúkkal feldíszített fa a közösségek egy-egy kitüntetett találkozóhelyére. Körülötte táncolnak, énekelnek az ünnep éjszakáján. Gyakran készítenek a fejükre is koszorúkat mezei virágokból, ennek hagyománya szintén a régi időkbe nyúlik vissza, és a bő termés reményéhez kapcsolódik. És létezik még egy babona: az a lány, aki hét különböző mezei virágból kötött csokrot tesz ezen az éjszakán a párnája alá, állítólag megálmodja a leendő férje személyét.

Fotó: 123 RF

Mi kerül az asztalra?

Egy északi terülj-terülj asztalról mi is szívesen megpakolnánk a tányérunkat. Bár a menü családonként, közösségenként eltérő, pácolt hering, lazac, tejszínes, kaporral fűszerezett burgonyasaláta és epertorta általában szokott készülni, az ételekhez pedig ezen az estén meglehetősen sok alkoholt, például snapszot fogyasztanak. Ha nekiállnánk egy hamisítatlan svéd vacsora elkészítésének, akár még az ikonikus „ikeás” húsgolyókat is kipróbálhatjuk, hiszen a karantén időszakában a svéd bútoráruház megosztotta a nyilvánossággal a receptjét.

Fotó: 123 RF